Rövid bevezető a Hegyi beszéd olvasásához
A Hegyi beszéd sokak szerint az Újszövetség egyik legfontosabb része, Jézus Krisztus tanításának esszenciája, lényegi összefoglalója. (Mások szerint inkább az Utolsó vacsora, Jézus Krisztus keresztre feszítése és feltámadása, Pünkösd leírása vagy épp Pál apostol valamelyik levele az – ebbe a vitába nincs értelme belemenni.)
Megértjük - és miért mégsem?
Értjük, de félreértjük. A Hegyi beszéd első mondatai csodálatosan illusztrálják, miért és hogyan látjuk önkéntelenül is másként a bibliai szövegeket, mint ahogy azok egykor elhangzottak. Tisztában kell lennünk ezzel, hogy legyen erőnk és bátorságunk magunkat is felülvizsgálnunk és kutatnunk Isten (a Szentírásban leírt) kijelentései mélységeit és magasságait.
Boldogok
Az emberi természet ugyanaz minden időben és korban. Vágyunk a boldogságra és azt hisszük, hogy az út ehhez a sikeren, gazdagodáson, elfogadottságon és népszerűségen, de legalábbis a megélhetés biztonságán, nyugodt körülményeken és a csak általunk választott kalandokon keresztül vezet. Jézus Krisztus idejében is ez volt a közvélekedés, nem véletlen a tanítványok értetlen kérdése Jézushoz a gazdagságról szóló tanítása után:
Boldogok a lelki szegények
Máté evangéliumának a címben szereplő szöveg-fordítása Károli Gáspáré, a Szent István Társulaté így hangzik: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5, 3) Csia Lajos reform-munkája így hozza: Boldogok a Szellem által a szegények, mert övék a mennyek királyi uralma! E három változatból is láthatjuk, a fordítók által is – minden fordítás egyben értelmezés is -, többféleképp magyarázható szövegről van szó.
Boldogok, akik sírnak
A Római birodalom idején talán soha addig nem látott magasságba emelkedett az erő és a hatalom kultusza. A rómaiak mindenhol ott voltak és mindent uraltak. Békéjük a fegyverek békéje, cirkuszi szórakozásuk a gyilkos erő és kegyetlen ügyesség diadalának ünneplése. Császáruk már életében istenné vált, akinek szobrot kellett állítani és előtte áldozatot bemutatni. A legutolsó római polgár is előjogokat élvezett a Birodalom legtávolabbi csücskében is, életét és tulajdonát az egész birodalom ereje védte. Ennek az erőnek és hatalomnak a vonzereje, példája alól senki, még ellenségei sem tudták kivonni magukat. Gyengének, kicsinek, megalázottnak lenni szégyenletes, férfihoz méltatlan rabszolga-létnek tűnt. Aki Róma uralma ellen akart fordulni, az még erősebb és hatalmasabb akart lenni, a győzelem érdekében. Ha másképp nem megy, majd Isten legyőzhetetlen, mindent lesújtó erejével!
Boldogok a szelídek
A köznapi tapasztalat szerint az erőseké és hatalmasoké a föld, akik akkor tudják azt utódaiknak is tovább adni, átörökíteni, ha élnek hatalmukkal, erejükkel, befolyásukkal. Az utódoknak pedig ugyanezt az utat kell járniuk. Jézus Krisztus szavai azonban radikálisan felülírják ezt a valóságot: „Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.(mert ők öröklik a földet)”. (Mt 5, 5) Hogyan lehetséges ez?
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák…
Jézus negyedik boldogmondása Máté evangéliuma szerint: „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.” (Mt 5, 6) Lukács most is radikálisabban fogalmaz és a második helyre írja, rögtön az után, hogy a szegényeket mondja boldognak: „Boldogok vagytok, hogy most éheztek, mert jól fogtok lakni.” (Lk 6, 21)
Boldogok az irgalmasok
Az egyik legnagyobb csapás ami sújtja a világot, Isten természetének félreértése. Az első emberpár bukása után a gonosz lélek befolyása alá került a földön az Istenről való gondolkodás. Isten elképzelése egyre inkább a gonosz természetét, képét öltötte magára. Isten ereje helyébe a sátán erőszakossága, Isten uralma helyébe a sátán hatalmaskodása, az egyszerű hit bizalommal teli gesztusai helyébe a véres áldozatokkal való üzletelés és bálványimádás került.
Boldogok a békességben élők
Talán nincs elhasználtabb szavunk, mint a béke. Amikor meginterjúvolják őket, még a szépség-királynők is a világbékéért való harcot tartják életük céljának. A diktátorok a béke meg-őrzésének vágyával igazolják elnyomó intéz-kedéseiket és a háborúra készülő nemzetek is ezzel indokolják fegyverkezésüket (emlékszünk még a „békeharc” kifejezésre?!).
Boldogok a tiszta szívűek
Jézus azt mondja: „Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.” (Mt 5, 8) Akkor érthetjük meg ennek a mondatnak a súlyát, ha tudjuk, hogy az Ószövetség írásai – és a Jézus-korabeli emberek köznapi tapasztalatai – szerint Istent lehetetlen látni (és a neve is kimond-hatatlan). Még Mózes, Isten barátja sem láthatta az Urat, pedig ő olyan közel állt hozzá, mint senki más az addigi történelemben: „Azután (Mózes) ezt kérte: „Hadd lássam meg dicsőségedet.” A válasz ez volt: „Megteszem, hogy elvonul előtted egész fényességem, és kimondom előtted a Jahve nevet. Kegyes vagyok ahhoz, akihez akarok, és megkönyörülök azon, aki nekem tetszik.” Azután hozzáfűzte: „De arcomat nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon.” (Kiv 33, 18-20) Az ószövetségi iratok szerint még Isten angyalainak megjelenése is olyan rémülettel töltötte el az embereket, hogy aki ilyet átélt, így kiáltott: „Meg kell halnom, mert láttam…”
Boldogok, akik üldözést szenvednek
Ha egy riporter találomra feltenné a kérdést az utcán sétáló embereknek, hogy „Szeretné-e, ha üldöznék?” – nem valószínű, hogy „igen” válaszokat kapna. Jézus a hegyi beszéd utolsó, nyolcadik boldogmondásában mégis ezt a meghökkentő kijelentést teszi: „Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5, 10)
