Isten boldogsága
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a nyolc boldogság legelőször is Isten létállapota. Ő az, aki ámbár a leggazdagabb és semmiben hiányt nem szenved, értünk mégis kiüresítette önmagát és emberré lett, vállalta a testi és lelki szegénységet szeretetből. Ő az, aki vágyódik utánunk és szomorkodik minden elveszett bárány (és az egész megromlott világ) miatt, és ezért van nagyobb öröm a mennyben egy megtérő bűnös miatt, mint kilencvenkilenc „igaz” miatt. Ő az, aki nem akar hatalmával élni rabszolgává kényszeríteni minket, hanem irgalmasan és szelídszeretettel vonz magához mindannyiunkat.
Krisztusi só és világosság
Jézus a hegyi beszéd elején, a nyolc boldogság elmondásakor teljesen azonosítja tanítványait önmagával és az Istentől küldött prófétákkal. „Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték előttetek a prófétákat is.” (Mt 5, 11-12) Ebben az azonosításban azonban nem csak a rosszat, az üldöztetést, és nem is csak a halál utáni nagy örömet és mennyei jutalmat tárja a hallgatói elé, hanem a hatalmas, Istentől jövő megbecsültséget is. A kiválasztottságról és az ezzel járó felelősségről egyaránt beszél amikor ezt mondja:
A törvény vesszőcskéje
Jézus példabeszédei az irgalmas szamaritánusról, a tékozló fiúról Isten emberszeretetének nagyszerű példabeszédei. Gyógyító és szabadító csodáival tettekkel is igazolta szavait, később pedig egészen önmagát áldozta értünk a keresztfán. Megmentette a megkövezéstől a bűnös asszonyt, megvédte tanítványait, amikor azokat törvényszegéssel vádolták. Nem tartotta be a tisztasági törvényeket, együtt evett a bűnösökkel, megszegte a szombati munkatilalmat… De ugyanez a Megváltó Jézus ostorral tisztította meg a Templomot és a Hegyi beszédben is hallatlan szigorúsággal beszélt a törvény megtartásáról:
A törvény betűje és szelleme
Jézus korában a farizeusok irányzata volt a legelterjedtebb és legnépszerűbb, a nép körében nagy tekintélynek örvendő, sok követőt maga mögött tudó vallási csoport. Ők szigorúan betartották a mózesi törvényből fakadó vallási előírásokat. A farizeusok a zsidó népre zúduló csapásokból, de különösen a babiloni fogságból azt a következtetést vonták le, hogy mindezek oka a Törvénytől való eltérés volt, ezért a zsidó nép fennmaradásának legnagyobb biztosítéka az Isten által adott parancsok következetes és minden részletre kiterjedő megtartása.
Gyilkosság, pokol és tisztítótűz
Szeretnénk elandalítani magunkat Isten szeretetének hamis értelmezésével: az Isten Szeretet, akkor pedig úgyis megbocsát nekünk. Elképzelhető lenne, hogy pokolra taszít, amikor szeret? Dehogyis! Tehát nincs pokol, vagy ha van, akkor is üres. Ennek a népszerű érvelésnek azonban van néhány alapvető hibája:
A házasságtörésről és a válásról
Jézus a Hegyi beszédben Isten országának tökéletes törvényeiről tanít, azokról az igazságokról, amelyek a mennyek királyságának létmódját jelentik a maguk szépségében és tökéletességében. A Szentháromság belső világában tökéletes a hűség és teljes a szolgálat – ezt élik az angyalok és a szentek is. De vajon hogyan és mennyiben vonatkoztatható ez az Istentől elszakadt, bűntől gyötört emberi világra?
Szavaink inflációja és az eskü
Ironikus dolog szavaink inflációjáról írni, hiszen ezt is szavakkal tesszük. (Ezt még Isten kimondott Szava, Jézus Krisztus sem tudta kikerülni.) Jézus nagyon komolyan figyelmeztetett a szavainkkal való visszaélés veszélyeire. Különösen aktuális ez a figyelmeztetés most, amikor szavaink „értékállósága” szinte a semmibe tűnt.
Isten igazsága és irgalmassága
Jézus győzött a gonoszság minden ereje felett, Ő a legnagyobb harcos és legnagyobb küzdő – a Hegyi beszédben mégis azt mondja, hogy ne álljunk ellen a gonosznak. Hogyan értsük ezt?
Igazvoltotok
Ki számít igaz embernek? Mást gondoltak erről a konzervatív, monarchista főpapok és mást a törvényt a szóbeli magyarázatokkal együtt tanító farizeusok. De miközben törvénymagyarázatukban ez utóbbiak megértőbbek voltak, életmódjukban szigorúbbak, mint a görög-római szellemi áramlatokkal és politikai világgal jobban kiegyező főpapi szadduceus-párt. Magát mindkét irányzat igaznak tartotta és követői elkülönítették magukat a köznéptől. (A farizeus szó jelentése szerint is „elválasztottat” – a bűnös népnél igazabbat, tisztát – jelent.) Egyben azonban mindkét párt megegyezésre jutott: a názáreti Jézust és követőit elutasították – és erre jó okuk volt.
Isten tökéletessége
Az emberek minden korban és minden kultúrában gondolkodtak Istenről. Próbálták elképzelni, megfogalmazni, tulajdonságait leírni. Isten tökéletességét, Isten voltát az Ószövetség is igyekszik érzékeltetni. Isten a végtelen hatalmú Úr, a Seregek Ura, az Ég és Föld Teremtője, a mindent látó és tudó, a Mindenható, az örök Bölcsesség… Jézus azonban valami másban látja Isten tökéletességét:
Taníts minket imádkozni!
A Hegyi beszédnek szinte a közepén található, és valóban középponti jelentőségű rész, amikor Jézus Krisztus imádkozni tanítja követőit. Lukács a maga evangéliumában ezt olyan fontosnak érzi, hogy kiemeli a beszéd egészéből, külön szerepelteti és egy saját felvezető szöveget ad hozzá: