A Szentlélek nélkül lehetetlen
Jézus Krisztus a Szentlélektől fogant Szűz Mária méhében (azaz, teológiailag összefoglalva tökéletesen Isten és tökéletesen ember volt), nyilvános működésének kezdetén mégis szüksége volt arra, hogy a Szentlélek leszálljon rá, és felkenje erővel és hatalommal küldetéséhez sikeres elvégzéséhez. Ha neki szüksége volt erre, mennyivel inkább szükségünk van nekünk a Szentlélekkel való betöltekezésre!
Miért dőlnek meg a diktatúrák?
Úgy tűnik, a Közel-Keleten egymás után omlanak össze a diktatúrák. Egyiptom, Líbia, Szíria vezetői hiába vetették be a hadsereget, hiába ölték ezrével az embereket – egyelőre senki és semmi nem tudja megállítani az embereket. A világ pedig csodálkozva figyel – a legképzettebb elemzők sem tudták ezt elképzelni, ugyanúgy, ahogy a szovjet tömb összeomlását sem. (A „kremlinológia”, azaz a Kreml, a szovjet pártközpont és általában a szovjet tömb „szakértői elemzése” örök foglalkozásnak tűnt…)
No, azért a szakértők most sem hallgatnak, és ha el is ismerik tanácstalanságukat, máris előálltak több magyarázattal is. Ezek között van amelyik a szociális feszültséget, mások a fiatal nemzedékek kilátástalan helyzetét, mások gazdasági okokat emlegetnek – ebben mind van igazság, szeretnék azonban egy ezeknél mélyebb okra rámutatni. Ebben a magyarázatban persze szerepel Isten is és a sátán is, ilyet komoly „tudományos elemző” nem engedhetne meg magának, én azonban igen. (Nem is vagyok se „komoly”, se „tudományos”, se „elemző”, pénzt se kapok az írásért – de amit írok, azt a legkomolyabban gondolom.)
Pünkösdi alázat
Ezt olvassuk az Apostolok cselekedeteiben: „Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és (unoka)testvéreivel együtt.” (ApCsel 1, 14)
Mondhatnánk: az rendben van, hogy az apostolok imádkoztak a Szentlélek kiáradásáért – de Máriának mi szüksége volt erre? Hiszen ő „kegyelemmel teljes” volt! A szíve alatt hordozta Isten Fiát, együtt élt a Megváltóval annak földi életében és mindenkinél többet tudott Isten országáról!
Bizalom
Múlt héten nyaraltunk az ?rségben. Családom kérésére átmentünk a határon, hogy megmásszuk a Medve-szurdokot. Már messzir?l „rémít?” volt a dolog: párás ködbe burkolózó hegycsúcs – ráadásul esett az es?! – többszáz méteres szintkülönbség „úttalan utakon”… bár ez utóbbi nem igaz. A Medve-szurdok eredetileg valóban járhatatlan, de járhatóvá tették és amikor megláttam hogyan, egészen elámultam!
A szakadékokat, emelked?ket, patakokat és egyéb lehetetlenül kanyargó, emelked?, sziklás szakaszokat hatalmas farönk-létrákkal hidalták át. Ezek az öt-hat méteres alkotmányok a legváratlanabb szögekben álltak, feküdtek és több, mint 170 van bel?lük az emelked? kilométeres szakaszain. Ahogy másztam felfelé, közben szinte megszégyenülten gondolkodtam arról, milyen bizalom és hit kellett ennek a megvalósításához. Én annyi kifogást tudtam volna emelni ellene!
Kiegyezés színe, visszája
Az új köztársasági elnök (Áder János) első beszédében kiegyezést sürgetett hazánkban. Ezért érdemes azonban megnézni a történelmi tapasztalatokat: mit hozott és mit vitt az 1848-49-es szabadságharc utáni, Deák Ferenc által vezetett Kiegyezés az osztrákokkal és az elmulasztott kiegyezés a Magyar Királyság területén élő nemzetiségiekkel; az 1956-os forradalom utáni kádári konszolidáció, azaz a kiegyezés a szovjet uralommal és a hazai tömegekkel (ennek ára) – és hogyan lehetséges most a kiegyezés az Európai Unióval, az oroszokkal, egy végletesen megosztott hazai közéletben, hogyan lehetne ezt jól és rosszul csinálni…
Háziasított Isten
Háziasítottuk Istent. Leradíroztunk, kitöröltünk, emberi véleménynek, elképzelésnek mondtunk mindent, ami túl vad, túl kemény volt benne vagy túl nagy kihívások elé állított volna minket. A mi nagyapó-istenünk békésen üldögél a sarokban, hosszú szakállán csurognak le a meghatottság könnyei, hogy egyáltalán gondolunk rá. Házi-istenünk rózsaszín sziruppal önti le életünket – ezt nevezzük mi szeretetnek -, világért se kritizálna semmit, amit teszünk. Ugyan a rózsaszín máz alatt mintha el lennénk koszolódva, na de ki látja ezt?
Érettségi és éretlenségi
Pénteken volt a ballagás – kinyitották a főkaput, mert a beléptető rendszeren keresztül ennyi ember nem tudott volna bejutni – hétfőn pedig elkezdődött a nagy megmérettetés a végzős középiskolásoknak és gimnazistáknak. (Portás és elektromos beléptető kapu – szimbolikus erejű változás a néhány évtizeddel ezelőtti iskolához képest, amikor még nyitva volt az ajtó és az igazgatói irodával való fenyegetés volt a fegyelmezés csúcsa…) Szóval érettségi – de vajon mennyire érettek ezek a tizenévesek és mennyire érett ez a társadalom, amelyik „érettségi bizonyítványt” ad nekik?
A legnagyobb magyar próféta és szent
Azt gondolom, ma már alig tudjuk felmérni, milyen hatalmas és szerteágazó az életműve Szent István királynak. Ő volt az, aki az egymással viszálykodó és egymás ellen is harcoló magyar törzseket képes volt újra egyesíteni. Uralomra kerülésekor a Kárpát-medence már minden oldalról hatalmas nyomás és támadás alatt állt. A törzsi területekből hol itt, hol ott foglaltak el egy darabot német, cseh, lengyel, vagy épp bizánci és besenyő csapatok. (Csak egy előzetes adalék: a bajor herceg ekkor foglalja el a magyaroktól azt a területet, ami Bécs központtal a Habsburg-császárság magjává válik.) A magyar törzsekre ugyanaz a sors vált mint a hasonló nomadizáló népekre – a lassú felmorzsolódás és beolvadás. (Jellemző példa, hogy az István korában még erős Besenyőország törzsi életformát fenntartó pogány nomád törzsei egy évszázadon belül felmorzsolódnak, egyes besenyő csoportok pedig épp a Magyar királyságban lelnek menedéket és telepednek le.) Csak István király hatalmas életművének köszönhető, hogy ez a felmorzsolódás nem történt meg és a magyar nép nem tűnt el sok más néphez hasonlóan a történelem süllyesztőjében!
Egyenes beszéd a hamis krisztusokról
Néhány napja egy norvég tömeggyilkos 93 embert ölt meg, döntő többségükben fiatalokat. A merénylő kegyetlenségére jellemző, hogy dumdum-golyókat használt, amelyek a testben szétrobbannak és óriási roncsolást okoznak. Az elkövető tette előtt néhány órával feltöltött az internetre egy 1500 oldalas írást, amelynek az elejét egy nagy vörös templomos kereszt díszíti – magát pedig igazságosztó, keresztes templomos lovagnak nevezi. Ez a szörnyű tett - amit a kereszténység védelmére hivatkozva követett el a 32 éves norvég férfi -, fel kellene, hogy nyissa azoknak a szemét is, akik hazánkban hasonló tanokat követnek:
Karizmatikus emberek
Néha azt mondjuk valakir?l, hogy karizmatikus személyiség, és ezzel csak azt állítjuk, hogy vonzó, megnyer? számunkra. Ismerünk aztán a történelemb?l is olyan embereket, akiket karizmatikus vezet?nek tartottak, s akik tömegével tudták magukkal ragadni, fanatizálni az embereket valamilyen cél érdekében – ilyen volt Nagy Sándor, Napóleon vagy épp Hitler. És vannak olyanok, akiket azért hívunk karizmatikusoknak, mert a Szentlélek karizmatikus ajándékait használják életükben és szolgálatukban. Az alábbiakban err?l a három csoportról lesz röviden szó.
Gyilkosságok hónapja
Áprilisban eddig legalább öt nagyobb gyilkosságról lehetett olvasni, olykor két-három áldozattal eseményenkét. Felt?n?, hogy a gyilkosságok mintája mennyire követi a filmekben látottakét. Ezek bizony nem veszekedés közben, hirtelen felindulásból elkövetett b?nök, hanem sokszor végigfantáziált, képerny?n végigizgult, végül megvalósított akciók. Kimenni a l?térre fegyvert szerezni rablásokhoz, majd rögtön eltenni láb alól a szemtanút – honnan jön az ötlet és a szándék a megvalósításra? Kimenni az autóhoz és az ablakon keresztül hátulról lel?ni a benne ül?t – ki hallott már ilyet?
Attól tartok mindenki, aki az elmúlt években a sok pénzzel legyártott és még többet fialó filmeket nézte és ebb?l tanult a világról.
