Háború
Szombaton busszal mentünk a szegedi országos karizmatikus találkozóra. Az els? busz rögtön induláskor lerobbant, várni kellett a következ?re, így egy órás késéssel indultunk – de megértéssel és türelemmel vártunk. A buszsof?rrel beszélgettem, aki elmondta, hogy milyen szokatlan volt neki ez a türelem, mert ha másokat visz, a legkisebb problémánál is már kezd?dik a zúgolódás. Végül elmesélt egy horror-történetet is, amikor egy fradi-szurkoló csapatot vitt külföldre, egy foci-mérk?zésre.
Isten fegyverzete és a Szentlélek karizmatikus ajándékai
Pál apostolnak bőséges tapasztalata volt arról, mit jelent Isten ügyében küzdeni és fáradozni. Nem voltak illúziói sem önmagáról, sem általában a test gyengeségeiről. Amikor a korintusi híveket a Krisztusért való küzdelemre buzdította, ezt írta:
Erkölcsök és érdekek
„Franciaországnak nincsenek állandó barátai, csak állandó érdekei.” – gondolom sokan ismerik ezt a francia mondást. De hogy változnak az idők! Idealista ifjúkoromban ezt csak negatív előjellel tudtuk volna idézni, most meg? Olyan realistává lettünk, hogy már szégyellem magam…
A szenvedésről
Ha a gy?zelemr?l és az ehhez vezet? küzdelemr?l beszélnünk, nem kerülhetjük el, hogy ne beszéljünk a szenvedésr?l.
Győzelem, küzdelem és még valami...
Azt hiszem, az egyik legfontosabb igazság, amit mi keresztények talán ismerünk, de nehezen tudunk, merünk megélni, Jézus Krisztus tökéletes győzelme minden bűn, a gonoszság minden ereje és a halál fölött. Hiszen ha Ő győzött - mi pedig Krisztus Testének tagjai és a Szentlélek temploma vagyunk – akkor mi akadályoz meg minket abban, hogy mi is győztesek legyünk Isten kegyelméből?
A személyes megtérésről
Ha én lennék Isten, egy olyan embert mint én voltam – és ? tudja, mennyi rossz lakozik még mindig bennem -, biztos nem térítettem volna magamhoz!
Elpazarolt kegyelmek
A Szentírás azt mondja rólunk: „Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket; ezeket az Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk.” (Ef 2, 10) Kicsit bővebben: Isten előre elgondolta az életünket és belehelyezett a természetünkbe és körülményeinkbe adottságokat és tehetségeket, kegyelmeket és lehetőségeket, hogy azokkal élve előre haladjunk mindenben. (Lásd bővebben a Belépés Isten valóságába – szabadulás, gyógyulás, megújulás című könyvet.) Még pontosabban: nem vagyunk a világba belevetett, ide-oda hányódó szalmaszál, hanem pontosan a maga helyére ültetett jó mag, és ahogyan a magban benne rejlik az egész növény, úgy van elrejtve a mi életünkben, körülményeinkben kiteljesedésünk Istenben.
Akkor hogyan van mégis, hogy ilyen hányódó életet élünk?
Amikor a legjobb védekezés a támadás
A címben leírt közhelyet sokan és sokféle helyzetben mondták már. Abban viszont eléggé biztos vagyok, hogy az elmúlt évtizedekben a keresztények nem nagyon hangoztatták. Ez érthet? is, hiszen Isten a Szeretet, ? a jóság, türelem, megértés, alázatosság példaképe – hogyan is férne vele össze a címben leírt támadó, harcias magatartás? Meg aztán emlékszünk az Egyház két évezredes történetének olyan id?szakaira, amikor magukat kereszténynek mondó emberek er?szakosan és támadóan viselkedtek, háborúkat viseltek és embereket öltek – ezek az id?k nem tartoznak történelemkönyvünk fényes lapjai közé. Ha azonban a „szelíd és alázatos szív? Jézus” életét tanulmányozzuk, akkor azt látjuk, hogy egy bizonyos területen folyamatosan offenzíven és támadóan lépett fel.
Lehet-e kapcsolat a meghalt emberek és az élők között?
"...Még egy esetben elmondható, hogy van kapcsolat az él?k és elhunytak között. Mivel a családokat és nemzedékeket lelki-szellemi szálak is összekötik, megtörténik, hogy ezek a szálak a halál után is összef?zik ?ket. (A kiengesztel?dés hiánya, a vádolás, nemzedékeken át ható lelki sebek és a gonosz lélek megkötözöttségei.).."
Baal Sém Tóv története
Ezt a szöveget hat évvel ezelőtt írtam le, aktualitásából sajnos mit sem vesztett. Bizonyos körülmények arra késztettek, hogy most újra elővegyem a dossziéból és feltegyem a honlapra, az Eheti rovatba. Íme:
Fekete lyukak és a béka
Úgy tartják, hogy minden politikai nézetkülönbségen túl Széchenyi azért nem kedvelte Kossuthot, mert az állítólag fiatal korában elszerette Széchenyi egyik barátja feleségét. Bírál az a Széchenyi, aki fiatal korában maga is szívtipró volt, daliás magyar kapitány, a bécsi bálok egyik kedvence. Lehet, hogy így történt, lehet, hogy nem, mi nem e tetteik miatt tartjuk őket számon hazánk nagy fiai között... Na de!
