Pogány örökség, pogány feltámadás
Amikor azt olvassuk, hogy Mexikóban embereket áldoztak fel hamis isteneknek, gyorsan eszünkbe juthat, hogy volt ott már ilyen – az azték kultúra évente tízezrével ölte kultikus okokból az embereket mindaddig, amíg erre lehet?sége volt. Aki pedig latin-amerikai írók könyveit olvassa, az tudja, hogy kultúrájuk babonásságához és álmisztikájához csak a „háromezer isten országának” Indiának a babonássága mérhet?.
Emlékszem, még a ’90-es évek elején beszélgettem egy szemüveges könyvelővel, aki azt állította, hogy ő nem keresztény, hanem a táltos-hit híve. Ez akkor még inkább nevetségesnek tűnt – meg is kérdeztem tőle: hogy akarsz lovat áldozni, amikor még a csirke nyakát se tudod elvágni?
Ami akkor még csak egy vicces dolog volt, mára komor valósággá vált. Népi szokásaink újra-töltődnek eredeti tartalmukkal: a kisze-bábu égetése, a tűzugrás már nem játék, hanem vallásos rítus. A Parlamentben pedig, a Szent Korona előtt sámán táncol és sámánnő énekel… Mi történik itt?
Most olyan dolgokat kell újra megértenünk és megélnünk, amelyeket felvilágosult emberként szinte már elfelejtettünk. A Szentírás tanúsága szerint ugyanis az egyes földrajzi területeknek, egyes népeknek meg vannak a maguk gonosz szellemi fejedelemségeik, akik igyekeznek azt teljesen leuralni. A Biblia több helyen is beszámol arról a szellemi küzdelemről, ami Isten angyalai és a gonosz fejedelemségek között zajlik. Isten angyalainak előretörését mutatja a gondolkodás feltisztulása, a bűnök visszaszorulása, a jó politikai, gazdasági kormányzás megvalósulása, az emberek egymás felé fordulása a szeretetben, a kiengesztelődés, a gyermekek megszületése, stb. A démoni nyomás növekedése pedig a bajok megsokasodásában érhető tetten, a gyűlölet különböző formáinak megerősödésében, az istentelen szabályok meghozatalában, a bűnök és a hamis kultuszok elterjedésében.
Melyik fél a győztes Mexikóban? Egykor a Szűzanya az angyalokkal és a szentekkel együtt győzelmet aratott. Juan Diegonak megjelent Guadalupéban amit tanúsít a gyenge háncskötényen azóta is fennmaradt csodás guadalupei Szűzanya-kép. Akkor egy nemzedék alatt megtért kilenc millió indián. Az elmúlt évszázadokban azonban megfordult az irány. A mexikói forradalom sújtotta és máig sújtja az Egyházat, miközben a gonosz babonaságok és a gyűlölet terjedését senki nem akadályozza. Elég hallanunk a kokainos gyilkosság-sorozatokról, hogy értsük: ott nem a szeretet és béke vallása uralkodik, hanem a bűn és a mögötte meghúzódó démoni légió.
Medugorjéban megjelent a Szűzanya 1981-ben, hogy harcoljon a háború, a gyűlölet, a bűnök szellemei ellen – és nem tagadhatjuk, hogy részleges győzelmet aratott. A háborút ugyan nem sikerült megakadályoznia – bár valószínű, hogy annak kiterjedése és hatása kisebb lett, mint amit a sátán szeretett volna – de mégis elindult egy megtérési és visszatérési folyamat Istenhez, ami máig is tart és érezteti hatását.
És nálunk?
Erről nem is kell írnom, aki nyitott szemmel jár, látja, mi történik körülöttünk.
Számomra az azonban nyilvánvaló, hogy ha komolyan vesszük hitünket és küldetésünket, a szellemi küzdelmet mi sem kerülhetjük el. Harcolnunk kell a bűnök ellen – nagyböjt ideje ragyogó alkalom erre -, de harcolnunk kell a bűnökre inspiráló, a megromlott szellemi környezetet fenntartó démoni erők ellen is. Ahogy Pál apostol írja: „Végül: erősödjetek meg az Úrban, az ő mindenható erejéből. Öltsétek föl az Isten fegyverzetét, hogy a sátán cselvetéseinek ellenállhassatok. Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen. Ezért öltsétek fel az Isten fegyverzetét, hogy a gonosz napon ellenállhassatok, és mindent legyőzve megtarthassátok állásaitokat.” (Ef 6, 10-13)
Mennyei Atyánk! Kérünk Téged Jézus Krisztus nevében, add meg nekünk a lelki és szellemi megkülönböztetés ajándékát, hogy el tudjuk különíteni a jót a rossztól, az igazat a hamistól, és kérlek áraszd ki ránk a Szentlélek erejét és hatalmát, hogy ellenállva a gonosz minden kísértésének és csábításának, egészen a Te uralmad alatt élhessünk, most és mindörökké! Ámen.
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
