Úgy tűnik, valamit félreértünk
Nemrég olvastam egy interjút, amit egy közismert és buzgó vallásos, hitvalló emberrel készítettek. Ő a beszélgetésben kemény szavakkal ostorozta a liberális világ bűneit, amikor azonban a saját meggyőződése szerinti keresztény politikai oldalról esett szó, inkább a mentegetés és felmentés szavait szólta. De vajon Jézus így cselekedett-e, vagy épp ellenkezőleg?
A hazaszeretetről
Ezt az írást még 2004-ben követtem el, de aktualitását nem vesztette. Nemzeti ünnepünkön szeretettel ajánlom figyelmetekbe:
Bevezető
Az ELTE Pedagógiai Tanszéke az elmúlt években felmérést készített a középiskolás és egyetemista korosztályok etikai normáiról. Többek között egy előre megadott listán kellett a felsorolt értékeket fontossági sorrend alapján rangsorolni. A felmérés kiértékelésekor kiderült, hogy a hazaszeretet értéke az utolsó helyet foglalja el a rangsorban.
De valójában értik-e a gyerekek a hazaszeretet fogalmát? Képesek-e egyáltalán megfogalmazni magukban, hogy mi a hazaszeretet?
Covid-válás, Covid-baba, egyebek
Nemrégiben beszéltem egy ismerősömmel, boldog, sokunokás nagypapa, aki azt mesélte, hogy egyik fiánál most jön a harmadik gyerek. Igaz, ezt nem tervezték, de a járvány miatt sokat volt együtt a család… ő mondta mosolyogva, ez covid-baba lesz!
Felkészül: a názáreti Jézus
Hogy egy hasonlattal kezdjem: a sportolók a mérkőzések előtt egy intenzív fizikai-lelki felkészülési időszakon mennek keresztül a győzelem érdekében. Ilyen felkészülési időszak Jézus életében, amikor negyven napot tölt a pusztában, hogy felkészüljön szolgálatára. Ez alatt a negyven nap alatt nagyon súlyos kérdésekben kell döntést hoznia, ami kihat a családjára, közösségére és egész életére. Néhány ezek közül:
Lelki fegyverzet a gonosz lélek ellen
Ha nem állunk készen a küzdelemre, óhatatlanul elbukunk: “Egy úton sétáltunk felfelé mindannyian, az egész családdal. Mintha itt lett volna, ebben a faluban, az út egy emelkedő szakaszán. Egyszer csak láttuk, hogy két nagy madár közeledik felénk, majd leszállt egy előttünk álló fa csupasz ágaira. Úgy néztek ki, mint két repülő dínó-madár, amilyeneket mostanában látni a rajzokon. Közelebb mentünk, hogy jobban megnézzük őket. Akkor az egyik felemelte az ökölbe szorított kezét - nagy, izmos emberi karja volt -, és rettenetes hangon átkozódni kezdett. Mi nagyon megrémültünk és ellenkező irányba futni kezdtünk, azok meg üldözni kezdtek bennünket. Akkor valahogy ott termett egy liftajtó, abba gyorsan betuszkoltuk a gyerekeket is, bezártuk az ajtót, a lift pedig elindult felfelé, a magasba. Úgy éreztem, talán megmenekültünk - erre ébredtem fel…” (A látó leveleiből)
Isten néhány tulajdonságáról
Isten inkább férfi(as), vagy inkább nő(ies)? Erőszakos vagy erőszakmentes? Egyáltalán, keresztény-e az Isten? Nézzük meg ezen a néhány példán keresztül, milyen csapdába eshetünk, ha helytelenül gondolkodunk…
Keresztény Magyarország – mítosz vagy vízió?
Mítosznak nevezzük azokat a nagy gondolati rendszereket, amelyek magukban hordják saját igazolásukat s egy közösség, társadalom szellemi összetartó erejét, hitét adják. Ilyenek a vallások, de ilyen volt kommunista ideológia vagy a liberális piacgazdaságba vetett hit, de ilyen volt a két világháború között a „keresztény Magyarország” mítosza is (benne a kultúrfölénnyel és a határrevízió követelésével). Egy mítosz azonban csak addig tudja betölteni szerepét, amíg a közösség tagjai azt elhiszik és céljaikat ehhez igazítják.
Jézus szedett-vedett társasága
Csodálkozzunk rá, miféle embereket gyűjtött maga köré Jézus. Ott van köztük a baloldali nacionalista, talán a terrortól sem visszariadó zelóta Simon és a jobboldali főember Nikodémus, a Nagytanács tagja. Az áruló és kollaboráns vámos Máté és az istennyilát az őket be nem fogadókra lehívni kívánó János és Jakab, a galileai Simon Péterről nem is beszélve, mert hát „származhat-e bármi jó Galileából”? Mi a titka annak, hogy ez a sokféle ember megfért egymással, sőt a világtörténelem legnagyobb vallási ébredését indította útjára?
Az imádság erejéről
Idén van a 17. év, hogy január 18-án, Árpád-házi Szent Margit ünnepén imádkozunk hazánkért és nemzetünkért. A közbenjáró imádság nagyon fontos és erős fegyverünk. Most következzék néhány tanúságtétel erről:
Egy problémás ember
Mi történt ezzel az emberrel? Egyszerű, de rendes és tisztességes ember volt, rendes szakmával és békességben a családjával, rokonaival. Aztán egyszerre otthagyja mindezt, csavarogni kezd, embereket gyűjt maga köré – hát honnan vette erre a bátorságot? Prófétának mondja magát, vagy ki tudja, még többnek, megbotránkoztatja az embereket és még arra is vetemedik, hogy ostorral űzze ki az árusokat a templomból - ki hatalmazta őt fel erre? Tanítani akar, de milyen alapon?
Akar valaki szent lenni?
Jézus Krisztus fellépése óta minden történelmi kornak megvoltak a maguk szent-ideáljai. Ezek ugyan különbözhettek egymástól – a sivatagi atyák eszményképe különbözött a lovag-kor ideáljától, Szent Benedek regulája sem azonos Assisi Szent Ferencével -, de léteztek és áthatották a társadalmat, egészen napjainkig…
