A meghívottak között
„Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.” (Mt 22,14) – mondja Jézus a tanítványainak. Isten minden nemzedékben kiválaszt néhány embert, hogy rajtuk keresztül jó irányba mozdítsa a világ sorsát. Ilyen volt Ábrahám, Mózes, Józsué, vagy Keresztelő János, Szűz Mária és az apostolok. Meghívni azonban mindannyiunkat meghívott, hogy az Ő gyermekei és Isten országának polgárai legyünk.
Az önismeret fontosságáról
A delphoi jósda felirata – Ismerd meg önmagad! -, máig nem vesztett érvényességéből. Töredékes önismeretünk miatt önmagunkat sem értjük, s hogyan érthetnénk meg Istent, amikor Ő a valódi személyiségünkkel folytatna párbeszédet?
Képesség, tehetség, lehetőség, kegyelem
Az idei Szeretet Földje Találkozóra jelenik meg kettős könyvünk Isten akaratának megismeréséről. Ebben szeretnénk megmutatni, hogy Isten nem kockázik velünk, nem csak úgy belevet a világba, beledob a vízbe, aztán vagy kiúszunk, vagy boldogulunk, neki már nincs gondja ránk. Épp ellenkezőleg!
Kegyelmi idő
A Szűzanya többször hangsúlyozta medjugorjei üzeneteiben, hogy kegyelmi időszakban élünk. Akkor pedig a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ennek a kegyelmi időnek a jele, tehát érdemes végig gondolnunk, hogy mit tehetünk azért, hogy a kegyelem megsokasodjon, hogy győzelemről győzelemre lépkedjünk előre, és ne olyanok legyünk, mint a kisgyerek, aki fakarddal csapkod maga körül…
Szeretheti-e Isten a homoszexuálisokat?
Vagy még sarkosabban: hogyhogy Isten még mindig fenntartja ezt a bűnbe merült világot? Talán kiegyezett Isten a bűnnel? Vagy tévedés volt Krisztus keresztáldozata? Próbáljunk megértésre jutni ebben az érzékeny, és sok félreértésre okot adó kérdésben.
Mi voltunk a jövő egyháza
Mi voltunk a jövő egyháza a rendszerváltás idején, fiatalon, lelkesen, megtért szívvel és nagy reményekkel - most pedig mi vagyunk a jelen, és már készülődik a következő nemzedék, a jövő új egyháza... Mit értünk el és mit nem, mit érdemes tovább adni mit lenne jobb elfelejteni? A teljesség igénye nélkül...
Az utolsó szavak
A múlt héten egy novellát tettem fel némi előzetes magyarázat kíséretében hétfőn az Eheti menüpont alá. Volt, akinek tetszett, és volt aki értetlenségét fejezte ki, mit akartam ezzel mondani. Sajnos nincs annál rosszabb, mint amikor egy novellát magyarázni kell – a szerző sírdogál egy kicsit -, így hát én is inkább kísérletet teszek egy másik novellával, hátha. Ebben egy hernyó utolsó szavait olvashatjuk – roppant szimbóleum! :-) -, a bebábozódása előtt. A szerző reménykedve ajánlja a tisztelt olvasók figyelmébe:
Megmondtam előre
Ezen a héten van az idei Szeretet földje alkotótáborunk, ahol kiélhetjük egy kicsit a kreativitásunkat. Persze az alkotókészség jóra és rosszra egyaránt irányulhat. Tudjuk, hogy néhányan például erkölcsi, vallási kérdésekben is nagyon kreatívan tudják a rosszat jónak mondani. Kultuszok jönnek, kultuszok mennek, olykor minden kultusszá válhat, kívánság szerint. A soványság prófétái összecsapnak a kifutókon a kövérség prófétáival, mígnem győz a csodálatos tolerancia, amiből csak a normalitás marad ki. Egy novella erejéig bekapcsolódom most én is e haláltáncba, mert tetszett nekem, hogy novellává formáljam nektek a formátlanság prófétáját, a Nagy Zabálás felkent papját, aki e szavakkal fogad vissza most téged, szegény tévelygőt a nyájába. Ím, így szól egy Zarathusztra:
Kitalálni Magyarországot
Isten komolyan igénybe vette Ábrahám képzeletét, amikor azt mondta neki, hogy nézzen fel az égre, mert annyi utóda lesz a földön, ahány csillag az égen. Ne ez volt az első eset, hiszen arra is Ő biztatta fel, hogy hagyja el városát, rokonságát, biztonságát és induljon el, mert ő egy tejjel-mézzel folyó kánaánt ad neki… Vajon, ha mi felnézünk az Égre, nekünk mit sugall az Isten, milyen országot látunk magunk előtt a képzeletünkben?
A legjobb üzlet
A legjobb üzlet Istennel szövetségben lenni: Ő éli az én életemet, én pedig az övét. Isten éli az életemet, velem örül, velem sír és segít – ez a csodák világa -, és nem kér mást, mint hogy én is éljem az Ő életét, azaz határolódjam el a bűntől és éljek vele az Ő országában. Ez az Isten által kezdeményezett és örök pecséttel megkötött Új szövetség lenyűgöz engem.
A szolgáló szeretetről
"A negyedik a szolgáló szeretet.
„Íme, az Úrnak szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint.” „Az Úr szolgáló leánya” - a Szűzanyának ez a mennyei neve. Amint olvassuk a Jelenések könyvében: aki kitart annak egy kis fehér követ adok és arra rá lesz írva a mennyei neve, amiről nem tud más csak ő és én. (Ebben rejlik az önismeretben és Isten-ismeretben való előre haladásunk is.) Amikor az Istennel való egyesülés útján járunk, megértjük, hogy van egy olyan nevünk, amin mindig megszólíthatók vagyunk, amin keresztül mindig kapcsolatban lehetünk egymással.
