Cigánysors – a beszéd, amit nem mondtam el
Hosszú évek után először nem volt roma holokauszt megemlékezés vasárnap Érden. A főszervező lemondta, mert attól tartott, hogy a pénteki, halálos áldozattal is járó tömegverekedés (egy enyingi és egy érdi roma család) még szabadlábon lévő tagjai esetleg oda is eljönnének... Így aztán én sem tudtam elmondani a beszédemet - többek között erről az önsorsrontó magatartásról – ezért most néhány kötőjeles bekezdéssel leírom ide:
Hogyan rendezték el az angyalok a törökbálinti helyzetet?
Annyi minden történik körülöttünk, örömök és bánatok, lehetőségek és lehetetlenségek, feladatok és munkák, elvárások és nyomasztások - úgyhogy csapot-papot otthagyva, pihenjünk egy kicsit. (Még Jézus is elvitte tanítványait pihenni, mert már annyi munkájuk volt, hogy enni se maradt idejük...) Szóval, ahelyett, hogy legújabb okosságaimat írnám bele a gépbe, jöjjön a pihenés és szórakozás: egy szöveg, amit egy jó ismerősöm facebookon megosztott fotójához írtam: Hogyan rendezték el az angyalok a törökbálinti helyzetet?
És ha ez a tisztulás útja?
Akik hajlamosak sötéten látni a világot, minden napra kaphatnak valami megerősítést a hírekből: pedofília, járványok, keresztényüldözés, klíma-katasztrófa… Mielőtt azonban beleegyeznénk az öregedő nemzedékek kedvenc szlogenjébe, miszerint „régen minden jobb volt”, váltsunk egy másik, bibliai nézőpontra…
Beszélgetés Istennel
Az iskolában, ahol napközizek, évente egyszer felteszi valamelyik kisgyerek a kérdést: „Gyula bácsi, miért van kereszt a nyakában?” Ilyenkor röviden elmondom, hogy keresztény vagyok, hiszek Istenben, a kereszt ennek a jele. Általában ilyenkor egyikük rögtön kijelenti, hogy „nincs is Isten!”. „Én úgy tudom, hogy van.” „És szokott vele beszélgetni?” „Igen.” „Szemtől szembe?” „Szívből szívbe...” – aztán ennyiben maradunk, a napközi nem hittan óra, ott játszani kell és házi feladatot írni…
Mit hoz a jövő? – egyházunk válságáról
Állítólag a jó vezető látja, hogy mit hoz a jövő, és ennek megfelelően cselekszik – akkor viszont a világ nagy hiányt szenved jó vezetőkben. A várható környezeti katasztrófáról már az 1970-es években komoly tanulmányok jelentek meg, látható volt, mit hoz a jövő, de mit cselekedtünk? Hasonlót mondhatunk egyházunkról is. A problémák évtizedek óta látszanak - söpörjünk csak a saját házunk táján, nézzük meg az elmúlt napok híreit, mit mutat ez rólunk, magyarországi keresztényekről:
Két magyar stigmatizált és a többiek
Nagy örömünkre vasárnap a szolnoki Vártemplomban Máthé György plébános úrral és Galgóczy Erzsébet sok tisztelőjével együtt közösen ünnepelhettünk azt, hogy emléktáblája kikerült a templom külső falára. Később erről talán sikerül egy képes beszámolót feltenni a honlapunkra, addig is néhány szó magyar stigmatizáltjainkról és életük jelentőségéről:
Inkvizítor testvéreink figyelmébe
Úgy tűnik, hogy miközben a világban sokasodnak a válság-gócok, s a keresztények egy része is törvénykezéssel, kiátkozással, boszorkányüldözéssel és elzárkózással véli megoldhatónak az egyházi és világi gondokat, Ferenc pápa az evangéliumhoz fordul tanácsért. Ezt tükrözi a loretói litániához újonnan hozzáfűzött három könyörgése, amivel nagy elődje, II. János Pál pápa útját követi.
Isten. Szeretete. Gyógyít.
Isten szeretete gyógyít – ezt a mondatot szoktuk felírni a gyógyító missziós alkalmaink plakátjára, s ebben a szlogenben mindhárom szó hangsúlyos.
Pünkösdi karizmák
Most értem haza a pünkösd hétfői gyáli missziós alkalmunkról. Nagyszerű dolog volt újra missziós szolgálatban lenni és megélni a Szentlélek kiáradását, Isten gyógyító és szabadító erejét, megtapasztalni a karizmák működését és a testvérekkel való együttlét örömét. Nem is akarok most semmit okoskodni, csak idemásolom a Szentlélekről szóló füzetünk egy kis részletét az adományokról, ajándékokról és karizmákról:
Magyarország megújulásáról
A XIX. században Magyarországon is erős volt a félelem attól, hogy – Herder “jóslata” alapján – a magyar, mint kis nép, eltűnik a “népek süllyesztőjében”. Nem így történt, sőt, a nemzeti kultúra és gazdaság előre nem látható nagy megújulása következett be.
Hatalom
Jézus azt mondta feltámadása után: „nekem adatott minden hatalom…”, - de a pusztai kísértés idején a sátán is azt mondta, hogy „a hatalmat és ennek dicsőségét neked adom; mert az enyém, és akinek akarom, annak adom”. A teremtés könyve elején pedig azt olvashatjuk, hogy Isten így szólt: „alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, hogy uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon és az egész földön…” Tegyünk ebben rendet, hiszen amikor leszáll ránk a Szentlélek, minket is erővel és hatalommal ken fel, értenünk kell tehát, milyen erő és milyen hatalom ez.
