Csak az illúzióinkat veszíthetjük – egyházunk a statisztikák tükrében
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk kevesebb, mint fele vallja, hogy bármilyen valláshoz tartozna. A katolikus keresztények száma megfeleződött tíz év alatt, 1%-os felajánlást pedig összesen 870 ezren ajánlottak fel egyházunk javára. Nézzünk szembe a valósággal és a csökkenés okaival:
Egy hernyó és az Isten
In medias res, egyenesen a közepébe, az evolúcióról: képzeljünk el egy hernyót.
Most tekintsünk el az esetleg belénk nevelődött érzelmi, értelmi reakcióktól - fúj, undorító, veszélyes, ne nyúlj hozzá -, hiszen ez egy szépen fejlett, fehéres színű selyemhernyó. (Így megnyugtathatjuk magunkat, hogy ez legalább „hasznos”.)
Képzeljük el…
Képzeljük el, hogy Isten van, de még csak Ő van, az egyetlen létező (és az egy Istenben a három személy, de erről majd máskor), és képzeljük el, amint elgondolja a világot. Alkot. Játszik. Öröme, kreativitása extatikusan árad, ahogy előre elgondolja mindazt, amit megalkothat.
Az önismeret szükségességéről
A delphoi jósda felirata – Ismerd meg önmagad! -, máig nem vesztett érvényességéből. Töredékes önismeretünk miatt önmagunkat sem értjük, s hogyan érthetnénk meg Istent, amikor Ő a valódi személyiségünkkel folytatna párbeszédet?
Pál apostol a szeretet-himnuszban röviden összefoglalja a lényeget: „Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek.” (1Kor 13, 12)
Iskola – egy nehéz döntés lélekrajza
Az elmúlt hónapokban az volt a legnehezebb, hogy eldöntsem, maradjak-e az iskolában dolgozni, vagy felmondjak. Mindkettő mellett és ellen is szóltak érvek, s úgy éreztem, bármelyiket választom, a lelkem nem nyugszik meg. Végül nem maradt más, mint a „szentek tudományát” segítségül hívni…
A szeretet tényleg mindenkié?
Amikor 30 évvel ezelőtt azon gondolkodtam, a Szeretet földje logóhoz milyen mottót írjak, egyszerűnek tűnt a választás: A szeretet mindenkié! (Szövegrészlet egy kis dalból, amit máig eléneklünk a gyerekműsorom elején.) Könnyű kézzel írtam oda, s éppúgy fogalmam sem volt arról, hogy mit beszélek, mint ahogy Jakabnak és Jánosnak se, amikor azt bizonygatják Jézusnak, hogy ők is ki tudják inni ugyanazt a kelyhet, amit Mesterük…
A szentek segítségének megtapasztalásáról
Az apostoli hitvallásban megvalljuk a szentek közösségét, és én komolyan hiszem, hogy Krisztus Testében valóban közösségben vagyunk egymással – a mennyben lévő megdicsőültek, itt a küzdők, és a tisztítótűzben lévő szenvedők. Szeretek a szentek életéről olvasni és minden nap kérem a segítségüket – ráadásul egyre hosszabb a szentek neveit tartalmazó listám is, aminek több oka is van…
János ereje, Mátyás bukása
A mondás szerint, aki nem tanul a történelemből, az arra ítéltetik, hogy elkövesse ugyanazokat a hibákat. Így hát tanuljunk most mi is Hunyadi János, és második fia, Mátyás király történetéből:
Volt-e Jézus nyaralni?
A kérdés némileg történelmietlen, hiszen ez a fogalom (nyaralás) nem volt használatos akkoriban, kivéve talán az ókori arisztokráciát. Sokat elárul azonban Isten "hozzáállásáról" e témához, hogy a mózesi törvényben minden hetedik napot pihenőnapul rendelt! (A zsidó népet ezért lustának is tartották akkoriban...)
Tanúságtételek az Egység imájáról
A katolikus karizmatikus megújulás levelezőlistájára tett fel egy kedves testvérünk több tanúságtételt is az Egység imájával kapcsolatban. Ennek apropóján úgy gondoltam, hogy akkor én is leírom, hogyan találkoztam – még évtizedekkel ezelőtt -, ezzel az imával, és közzé teszem itt a Misi által közreadott tanúságtételekkel együtt: