Kiürülő ország
A múlt héten felhívtak az egyik helyi általános iskolából, hogy vállaljam el az egyik délutáni tanulószobát a tanévre, mert nincs rá jelentkező. Elvállaltam, de közben csodálkoztam, hiszen egy ilyen állásra még néhány éve is tízesével jöttek a jelentkezők! A hiány kisebbik oka talán az, hogy a nyelvvizsgához kötött diplomát nem tudja mindenki időben abszolválni és ezért nem tudják őket felvenni. A nagyobb és súlyosabb ok viszont a sok tíezernyi fiatal munkavállaló, aki inkább külföldön keres munkát és sokszor ott is marad. Sokadik vérveszteség a hazánknak…
Választunk. Választunk?
Már megint, ahogy az rendes emberekhez illik. Emlékszem, ’94-ben az öreg plébánosunk azt prédikálta, hogy mivel felsőbb utasításra a templomban nem lehet politizálni, ezért ő csak annyit mond, hogy olyan pártra nem szabad szavazni, amelyiknek a betűképében „sz” betű van (azaz mszp és szdsz) A sekrestyés néni némileg diszkrétebben jelezte, hogy ő azért a szocialistákra fog szavazni…
Ki jut a mennybe?
Egy reggel, óracsörgés után még együtt szunyókáltunk az ágyban a feleségemmel, amikor nagyon átjárt az iránta érzett szerelmem érzése. Magamban vele dicsekedtem Istennek, hogy milyen jó szívű, meg szorgalmas és szeret engem, és imádkoztam, hogy együtt lehessünk a mennyben is - ekkor úgy éreztem, hogy az Úr megszólal bennem: a mennybe azok jutnak, akik engem szeretnek.
Jaj, a papjaink!
Hétvégén kaptam a hírt, hogy egy nagyszerű, buzgó papunk kilép a papi szolgálatból. Aztán egy testvérünk írta, hogy ő ebben az évben már öt ilyen papról hallott, abból kettő biztosan el is ment. Egy másikat az alkohol problémái miatt a felettesei tették partvonalra (de hogy mi volt előbb, a „túlságosan független” szelleme, vagy az alkohol-problémája, azt nem tudom). Megint egy másikat a betegsége miatt ötven évesen papi otthonba raktak… és ők még legalább élnek!
A kiválasztottság csodája és rettenete
Azt elég sokan tudják, hogy Ábrahámnak volt egy fia, Izsák, a Kiválasztott, akit az apja felvitt a Mória hegyére, hogy Istennek áldozza. Talán sokan arról is hallottak valamit harangozni, hogy volt egy másik fia is a szolgáló lánytól, Izmael (minden muzulmánok ősatyja), akit később elűzött magától. Azt viszont már keveseknek rémlik, hogy Sára halála után Ábrahám újraházasodott és lett még hat fia! (Lásd: Ter 25, 1-2) Ők aztán ajándékot kaptak az apjuktól, de semmit nem örököltek tőle, minden Izsáké lett…
Néhány régi jó szlogen
Megboldogult ifjúkoromban, még a ’80-as években, amikor a környezetvédő mozgalomban tevékenykedtem, volt néhány jó szlogen, amit a mai napig alkalmazandónak vélek egyházunk és hazánk életében. Az egyik a „gondolkozz globálisan, cselekedj helyben” ("think globally, act locally"), a másik pedig „a kicsi szép” („small is beautiful”) elve.
Háború Magyarországon
A háborúk nem akkor kezdődnek, amikor kirobbannak. Nem is a fegyverkezéssel. A háborúk a meg nem értéssel, a gyűlölet felszításával, a kirekesztéssel és uszítással kezdődnek. Amikor a Szűzanya 1981-ben megjelent Medugorjéban (Bosznia-Hercegovina) és Kibehóban (Ruanda) és hívta az embereket, hogy teremtsenek békét a szívükben, családjukban, mert ha nem… vajon hányan hittek neki? Aztán eltelt tíz év és jött a rettenetes délszláv háború és a még annál is brutálisabb hutu-tutszi mészárlás… Talán egy éve beszélgettem egy lánnyal, akinek édesapja jordániai keresztény férfi, édesanyja magyar nő. Éveket élt kint, majd hazajöttek, most itt dolgozik, de időről időre visszamegy Jordániába is. Megkérdeztem, mi a véleménye az izraeli-palesztin konfliktusról (közös határ, stb.)
Fő papi félelmek
Az alábbi sorokat nem azért írom, mert kedvemet lelem a „házi szennyes kiteregetésében”. Önsajnálat sem vezet – leginkább nem is rólam van szó -, és indulat sincs bennem. Arra viszont szeretném felhívni a figyelmet, hogy félelemből, rigorózus törvénykezésből, pénzszeretetből, rosszindulatból, pozícióféltésből vagy épp hatalomvágyból még sohasem született megújulás.
Mi a baj a homoszexuális felvonulással?
Már Néró császár idején is életelleneseknek tartották a keresztényeket, mert azok nem váltak el egymástól, elítélték a véres és halálos gladiátor küzdelmeket, tiltották a magzatelhajtást és a homoszexualitást. Ma hasonló időket élünk. Szombaton, a Budapest Pride (homoszexuális felvonulás napján) két keresztény nővel beszélgettem. Nagyon kedvesek, szeretetteliek voltak, de amikor említettem, hogy imádkozunk a felvonulás miatt, teljesen megütköztek. Hogyan lehetek ilyen bigott, mi a baj a homoszexuálisokkal?
Cigánykérdés
Vasárnap néhány szegény cigány családdal (gyerekek és felnőttek, összesen 17-en) „nyaralni” mentünk a százhalombattai strandra. A közösségi pénzből vettük meg a belépőt, úszógumikat, vittünk ennivalót… Jól éreztük magunkat, igaz a kisebb gyerekeket úgy kellett becsalogatni a medencébe – igaz, aztán meg alig lehetett kicsalogatni őket! Végül volt néhány percünk, amikor Tarnóczi Marikával, a főszervezővel kettesben maradtunk a meleg vizes medencében. Akkor kérdezte tőlem némi keserűséggel: Gyula, van ennek az egésznek bármi értelme?
Hideg vagy meleg
Múlt héten bent voltam egy kórházban áldoztatni és a beteg férfi mellett ott volt többek között az öccse is. A szertartás után beszélgetni kezdtünk és az öccs – amellett, hogy katolikusnak tartotta magát – csuklóból előszórta a szokásos egyházellenes lózungokat: a papoknak mind szeretőik vannak, gyónni nem kell, egyébként is Ratzinger (!) Németországban már eltörölte a fülbe gyónást… eszembe jutottak Jézus szavai a Jelenések könyvéből: légy hideg vagy meleg, de ha langyos vagy, kiköplek a számból – hát ez a férfi aztán nem volt langyos egy cseppet sem!
