Kultúra
A parttalan nép - Balog Elemér írása
Ültem és merengtem, nem akartam semmire gondolni. Fájt amit tapasztaltam. Egy fárasztó, hosszú beszélgetésen voltam túl, idő kellett, hogy feldolgozzam ami történt.
A büszke fa
A fa erős ágai már minden fejszecsapásnál megremegtek. Vastag kérgén nagy seb tátongott, érezte, ahogy a kemény vas belevágott élettől lüktető törzsébe. A fejsze diadalmasan csillogva repült a reggeli fényben, és lesújtott. Az örökké rátarti fa most végre engedett, s döbbenve terült el a földön. Megfosztották nagyszerű lombkoronájától, amelyre olyan büszke volt, és sudár törzsét simára gyalulták, hogy mindene sajgott.
Szép élet
- Szép életet éltünk. - mondja a nagyon öreg cigányasszony.
- Meséljen mama.
Körbeültük és figyeltük.
A halott cigány a legjobb cigány?
- A halott cigány a legjobb cigány - mondta a beszélgető partnerem. Nem ismerte fel rajtam a rasszjegyeket és én hagytam ebben a tudatban. Kíváncsivá tett. Így folytatta:
Miért pipiskednek az állatok?
Kicsi volt még, először mentek a vidéki rokonokhoz, „falura”. Ült az otthonról hozott négykerekű műanyag motoron a tyúkudvar kerítése mellett és az állatokat bámulta. A kakas és a tyúkok még csak hagyján, de a malacka nagyon másképp nézett ki, mint a képeskönyvben! A kiskecskék is aranyosak voltak – de valahogy mégis olyan furcsák.
Valaki értem imádkozott
Reményik Sándor: Valaki értem imádkozott
Mikor a bűntől meggyötörten
A lelkem terheket hordozott
Egyszer csak könnyebb lett a lelkem
Valaki értem imádkozott.
Valaki értem imádkozott,
Talán apám, anyám régen?
Talán más is, aki szeret.
Jó barátom vagy testvérem?
Én nem tudom, de áldom Istent,
Ki nékem megváltást hozott,
És azt, aki értem csak
Egyszer is imádkozott.
Az áldóember
Akik először járnak kertvárosunkban, általában rácsodálkoznak földjeinkre. Tiszta zöldségesek, bőven termő gyümölcsfák, virágos udvarok utcahosszat. Itt valóban szorgalmas emberek élnek! - mondják. Ez így is van, ámbár dolgos emberek máshol is élnek. Kertjeink titka nem az ő szorgalmukban rejlik.
Találkozás egy különös férfival - novella
Nem szokásom a Szerelmes Orrszarvúba járni, túlságosan felkapott hely, én a csendesebbhez vagyok szokva. Talán a nyári hőség vette el az eszem, mert habozás nélkül benyitottam, életem egy pohár vízért vagy bármiért, ami hűsít!
Nem voltak sokan, a pultnál kértem egy üdítőt és leültem a sarokban a kis asztalhoz, onnan nézelődtem.
A férfi oldalt ült. Valamiért ismerősnek tűnt az arca, de nem tudtam, honnan. Amikor felém fordult és megláttam erősen barázdált, kortalannak tűnő arcát a szemzugokból a száj vonaláig leérő könnybarázdával, egy megvilágosodás erejével jutott eszembe hol és mikor láttam őt, bár a dolog egészen lehetetlennek tűnt.
Az első
Egy pedagógiai meghatározás szerint a művelt szakember sok mindenről tud egy kicsit, egy dologról pedig tud mindent. Őrá ennek a mondásnak csak az első fele volt igaz, olykor zavarta is kissé, de annyira azért nem, hogy erőfeszítést tegyen megalapozottabb és rendszerezettebb ismeretek megszerzésére. Környezete így is okos embernek tartotta, mert olyan magabiztossággal szólt hozzá a különböző témákhoz, ami sokkal mélyebb tudást feltételezett, mint ami valójában volt neki.
Négy groteszk tanmese
Négy groteszk szösszenet év végére - a szerző könyörögve kéri: tessék mosolyogni! :-)
Adventi verscsokor
Szeretettel nyújtjuk át ezt az adventi verscsokrot, amit Tóth József, sok kötetes költő barátunk küldött:
Bíbor felhő - egy középkorú asszony vallomása versben és prózában
Simon Juditot Szentendrén ismertem meg egy Alfa-kurzus kapcsán, amelynek lelkes szervezője és résztvevője volt. Beszélgetésünkből aztán kiderült, hogy sok más asszonyhoz (és férfihoz) hasonlóan ő sincs könnyű helyzetben - egy leveléből azrtán kiderült, hogy ezt meg is tudta fogalmazni versben és a hozzá írt magyarázó prózában. Szeretettel ajánlom figyelmetekbe (a magunkra ismerés élményével is):
