Kultúra
EGY KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA
A Szeretetláng közösségi házban most látható a Kisgrafika Barátok Körének karácsonyi ex libriseiből nyílt kiállítás. Alkotóközösségünk oszlopos tagja, Tari Zsuzsa ebben az írásában bemutatja nekünk a műfajt és az alkotókat (a kiállítás egész decemberben megtekinthető a közösségi termünkben):
Hogyan nem lettem filozófus?
Pedig akartam az (is) lenni. Az én ifjúkoromban, és általában a XX. században úgy tűnt, hogy a filozófia nagy társadalomformáló erő, ami a világ végső dolgait is meg tudja magyarázni – és ez tetszett nekem. Az 1970-es években még Marx szavai keringtek a levegőben: „A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; de a feladat az, hogy megváltoztassuk.” Lázadó kamaszként ez is tetszett. Ki ne akart volna változtatni az unalmas és beszűkült, cenzúrázott világunkon?
Hétszünyű Koponyányi Manyók, a Fenevad
Egy történet a Mózes botja novelláskötetből, a Totemek ciklusból:
Sárkány a tetejetlen világfa tetején épített magának fészket, onnan irányította birodalmát. Minden totemnek helyet adott a világfa különböző részein, ágai között és odvaiban, hogy szem előtt legyenek és bármikor utasíthassa őket. Azok pedig félve-remegve jöttek hozzá és örültek, ha visszamehettek népeik közé, ahol ők uralkodhattak.
Szépségverseny az erdőben
Rajzversenyt szerveztünk az iskolában az 1-2. osztályos gyerekeknek. Ezt a mesét írtam hozzá, ez alapján kellett rajzolni:
Sípos (S) Gyula: Szépségverseny az erdőben
Szép őszi reggel volt, amikor az állatok elhatározták, hogy szépségversenyt rendeznek az erdei tisztáson. Zsűrinek a mindent tudó Bagoly bácsit kérték fel, aki a tisztáson álló hatalmas tölgyfa odvában lakott, majd szétszéledtek, hogy mindenki felkészülhessen, kicsinosíthassa magát a nagy megmérettetésre.
Egy kis humor: az öregedés huszonkét jele
1. Külön alszol a fogaidtól.
2. Megpróbálod kihúzni a redőket a zoknidból, amikor rájössz, hogy nincs is rajtad zokni.
3. Ha reggel felébredsz, pont úgy nézel ki, mint a fényképed a jogsidban.
A kis kék angyal születésnapja
Egy mese az Ármányos sárkányos meséskönyvből: A kis kék angyal születésnapja
A manók a délutáni fogócska után fáradtan dőltek le az őszi avarra.
- Láttátok, milyen gyors voltam? – kérdezte az egyik. Ha versenyeznénk, az összes zöld nyulat lehagynám!
- Az semmi, én még a saját árnyékomat is lehagyom, ha igazából nekiindulok! – hencegett a másik. A többiek egy pillanatra elcsendesedtek és azon gondolkodtak, mi nagyobbat lehetne ennél mondani, de csak egy pillanatra ám, mert mindegyik igyekezett, nehogy a másik megelőzze.
Clyde Lee Herring: Ne szakíts félbe, Uram, imádkozom!
Ember: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy...
Isten: Tessék!
E: Ne szakíts félbe, kérlek! Imádkozom.
I: De hisz éppen megszólítottál.
A legnagyobb rovar volt a világon
Jóval a madarak kora előtt hatalmas, szitakötőszerű állatok repkedtek a levegőben. A Meganeuropsis permiana a valaha élt legnagyobb ismert rovar volt – írja az IFLScience. A faj szárnyfesztávolsága a 71 centimétert is elérte, nagyjából akkora lehetett, mint egy házi galamb.
Egy mese a tököcskékről
Ezt a mesét még 2017-ben írtam, azóta olvassuk minden évben az iskolában a napköziben Halloween környékén. Most újra kiteszem ide, hátha, érdekel valakit: Sípos (S) Gyula: Tököcskék
Megjöttek az őszi szelek. A kertben a tököcskék egyre izgatottabban fészkelődtek a helyükön. Egymásnak dicsekedtek azt találgatva, melyiküknek mi lesz a sorsa. Legjobban a takarmánytökök iceregtek-ficeregtek, egymást túlkiabálva mutogatták magukat a többieknek. (Tovább: https://szeretetfoldje.hu/index.php/irodalom/17669-halloween-helyett-tokocskek )
Mit örököltünk a neandervölgyiektől?
Annak idején a modern emberek, azaz a Homo sapiens sapiens tagjai maradtak fenn, belőlük lettünk mi mind. Csakhogy a velük egy időben élő Neander-völgyiek (Homo sapiens neanderthaliensis) sem múltak el nyomtalanul: a két alfaj bizony érintkezett egymással.
Káinról
Sohasem akartam találkozni Káinnal. Ádámmal igen, mint mindannyian. Gyerekkorunkban azt bizonygattuk egymásnak, hogy neki nincs köldöke, persze Évának se, akit ugyan többször is láthattunk, mert ő időről időre végig látogatta a nagycsaládot, gondja volt ránk, de soha egyikünknek se volt mersze, hogy megkérjük, mutassa meg a hasát.
Tíz ókori rejtély
...melyet máig sem sikerült teljes egészében kibogozni:
