Címlap
Igazvoltotok
Ki számít igaz embernek? Mást gondoltak erről a konzervatív, monarchista főpapok és mást a törvényt a szóbeli magyarázatokkal együtt tanító farizeusok. De miközben törvénymagyarázatukban ez utóbbiak megértőbbek voltak, életmódjukban szigorúbbak, mint a görög-római szellemi áramlatokkal és politikai világgal jobban kiegyező főpapi szadduceus-párt. Magát mindkét irányzat igaznak tartotta és követői elkülönítették magukat a köznéptől. (A farizeus szó jelentése szerint is „elválasztottat” – a bűnös népnél igazabbat, tisztát – jelent.) Egyben azonban mindkét párt megegyezésre jutott: a názáreti Jézust és követőit elutasították – és erre jó okuk volt.
Cigánymisszió - kudarc és újrakezdés
A természet bővelkedik Isten jelenlétének jeleivel. Ebből elsődlegesen az ember léte, azzal az egzisztenciális jelenléttel, amely az ember szellemi – lelki életét jellemzi. Ha Isten szelleme van bennünk - ami igaz, hisz a testünk a szellemünk nélkül nem létezne –, akkor miért van az, hogy az embereken ez nem mindig látszik?
Január 27 - nemzetközi holokauszt-emléknap
Auschwitz minden harmadik áldozata magyar volt: a 430 ezer oda hurcolt honfitársunk közül több mint 300 ezren ott lelték halálukat. De Auschwitz-Birkenau az egyetemes történetben is az emberi brutalitás, a népirtás örök mementója lett. A koncentrációs tábor felszabadításának napja, január 27 2001-ben nemzetközi holokauszt-emléknap lett.
Istenünk, kérlek bocsáss meg nekünk és hozd el a megértés és kiengesztelődés ajándékát minden magyar embernek és az egész világnak! Ámen.
Miért pont a németek, miért pont a zsidókat?
George Mosse, a német-amerikai kultúra-történész egyszer eljátszott a gondolattal, mit felelt volna egy tájékozott ember, ha 1900 körül megjósolják neki, hogy fél évszázadon belül napirendre kerül az európai zsidóság kiirtása. Azt felelte volna, hogy bizony az lehetséges, például Oroszországban micsoda vad pogromok követik egymást, Franciaországban pedig, mint a Dreyfuss-ügy bizonyítja, egészen befolyásos körökben is hódít az antiszemitizmus. De hogy Németországban? Ugyan! A 19. században a német zsidóság páratlanul sikeresen asszimilálódott és a legkülönfélébb területeken elismerésre méltó módon járult hozzá az ország felvirágzásához, habár az államigazgatás legfelső szintjei zárva maradtak előtte.
Ferenc pápa: Tegyük élővé a hitünket!
Ferenc pápa Szent Pál Timóteushoz írt második leveléről elmélkedett a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmiséjén január 26-án, Szent Timóteus és Titusz emléknapján. A hit továbbadásáról, a félelemről és szégyenkezésről. A hitről nem lehet egyezkedni...
Ezredfordulók idején Európában és a Kárpát-medencében
"Az előzőekhez hasonló összehasonlítást tehetünk az első és második ezreforduló Európája között. Az első ezredév felé közeledve Európa egyre kaotikusabbá vált. (....) Délen a muzulmán vallásó mórok foglaltak el egyre nagyobb területeket - ma muzulmán vendégmunkásoknak hívjuk őket, jelenlétük és befolyásuk egyre nagyobb Spanyolországban, a Benelux-államokban, Franciaországban és Németországban...
A Szűzanya 2015. január 25- üzenete Medjugorjéból
„Drága gyermekek! Ma is arra hívlak benneteket, hogy imádságban éljétek meg hivatásotokat. Ma, mint eddig még soha, a Sátán a gyűlölet és a békétlenség ragályos szelével szeretné az embert és lelkét megfojtani. Sok szív öröm nélküli, mert nincs benne sem Isten, sem imádság. A gyűlölet és a háború napról napra növekszik.
Hóvégi, hóeleji ez + az
Ingyenes újság, ahová küldünk és ahoá nem és amiért, Szeretetláng, gyógyító összejövetelek, cigányélet...
Böjte Csaba a keresztény radikalizmusról
"Mások igazságát sárba tipró önző emberek között merek tanúságot tenni arról a végtelen szabadságról, melyet nemcsak a mi Urunk élt meg a kereszten, hanem oly sok szent vértanú is!?" - Böjte Csaba írása.
Erdő Péter: Isten a béke és az áldás Istene – képekkel!
Keresztény-zsidó imaórát tartottak a budapesti Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban január 25-én, vasárnap este, a 2015. évi ökumenikus imahét nyolcadik napján. Részletek:
Interjú Kirill moszkvai pátriárkával a világ aktuális helyzetéről
Kirill Moszkvai és Összorországi pátriárcha őszentsége karácsonyi interjút adott Dimitrij Kiszeljevnek, az „Oroszoszág ma” orosz nemzetközi információs ügynökség újságírójának és televíziós műsorvezetőjének, mely 2015. január 7-én hangzott el a „Rasszija” TV-csatorna adásában. - A karácsonyról, a háborús helyzetekről, a kultúráról, liberalizmusról és a világ végéről... érdemes elolvasni!
Civilizációk háborúja Európában?
Ha majd alábbhagy a párizsi gyilkosságok utáni felháborodás, a francia társadalom lassanként elfelejti, hogy valamit tenni kéne. Pedig – véli a tekintélyes biztonságpolitikai szakértő – háború folyik, és ebben a Nyugat nem áll jól.
