Az elkényeztetett gyerek jellemzői
És mégis hogyan döntsük el, hogy egy gyerek erősen el van kényeztetve, vagy csak rossz napja van, vagy egyszerűen csak hibákat vét? Van erre néhány egyértelmű jel, amiből ki tudunk indulni, és ezek RENDSZERES ismétlődésénél már van okunk azt feltételezni, hogy az adott gyerek alaposan el van kényeztetve.
Raniero Cantalamessa: A szentáldozás közössége fontosabb a hierarchiánál
„Vegyétek és egyétek, ez az én testem!” (Mt 26,26) mottóval tart nagyböjti prédikációkat a Pápai Ház szónoka a vatikáni VI. Pál aulában Ferenc pápa és a Római Kúria tagjai jelenlétében. Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén elhangzott harmadik nagyböjti prédikációjában a szentáldozásról, a Krisztus Testével való közösségről beszélt Raniero Cantalamessa.
Ha megüt a gyerek…
Ha a kisgyerek fizikailag bántja a szülőt, az érzett fájdalom az úgynevezett „harcolj vagy menekülj” választ váltja ki az anyából vagy apából. Ilyenkor a légzés szaporábbá válik, a vérnyomás megemelkedik, izomfeszültség alakul ki. Ez az agytörzsből kiinduló reakció a nevelés egy alacsonyabb útjára sodorhatja a szülőt: kiabálással és fizikai fájdalom okozásával válaszolhat az őt ért sérelemre.
A kamasz gyerek magányosságáról
„A tizenhat-tizenhét éves gyerek az esetek jelentős részében felfedezi, hogy rettentően magányos. Miközben persze sok társ veszi körül, igazából egyedül van – ezért elkezdi kinyújtani a csápjait a szülei felé. Ezt abból lehet észrevenni – és mindenkit szeretettel kérek, akinek hasonló korú gyereke van, figyeljen erre oda –, hogy azt mondja:
Ferenc pápa: Eljött az idő, hogy kitöröljük a háborút az emberiség történelméből!
A Szentatya március 27-én az Apostoli Palota ablakából imádkozta el a déli Úrangyalát a Szent Péter téren egybegyűlt hívekkel. A vasárnapi evangéliumhoz kapcsolódóan azt hangsúlyozta, hogy nekünk is a mennyei Atyához hasonló irgalmassággal kell egymáshoz fordulnunk. Ismételten imádkozott a békéért, és a háború azonnali befejezését sürgette. Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Ferenc pápa: A gyónás lélekgyógyító
Az Apostoli Penitenciária 32. belső fórumának résztvevőit fogadta Ferenc pápa március 25-én, pénteken délelőtt. „A gyóntatás figyelmes, szeretetteljes kísérés, mely segít találkozni Isten irgalmasságával, gyógyítja a lelket és örömmel tölti el a szívet” – hangsúlyozta hozzájuk intézett beszédében. „Készüljünk a 2025-ös szentév bűnbocsánatára!” – kérte az audiencián jelen levőktől a Szentatya.
Az elfoglalt részeken megvalósított orosz béke - cikk + ima
A Kreml vélhetően arra számított, hogy Ukrajna az offenzíva elindítása után két napon belül összeomlik. Erre utal az, hogy a RIA Novosztyi állami hírügynökségben percek erejéig, de megjelent február 26-án egy előre bekészített anyag arról, hogy újraegyesült Oroszország és Ukrajna, és eljött a szép új kezdet.
A kárpátaljai magyarok létszámáról
Kárpátalján öt évvel ezelőtt volt egy demográfiai felmérés, ami arra jutott, hogy 120-130 ezer magyar él Kárpátalján, ami a húsz évvel korábbi méréshez képest is már közel 15 százalékos csökkenést mutatott.
Bocsáss meg nekünk, Urunk! – Ferenc pápa felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát a Szűzanyának
Március 25-én, pénteken, Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony) ünnepén, a 17 órakor kezdődő bűnbánati szertartás keretében a Szent Péter-bazilikában Ferenc pápa felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát Mária Szeplőtelen Szívének. A Szentatya szándékai szerint a felajánláshoz csatlakoztak világszerte a Katolikus Egyház püspökei és papjai.
Az eddigi legősibb óhéber szövegre bukkantak Izraelben
Az eddigi legősibb, az i. e. 13. századból származó óhéber nyelvi emlékre bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az MTI szerint a Ciszjordánia északi részén, Szamáriában, az Ebal-hegyen megtalált 3200 éves kicsiny, összehajtogatott ólomlemezre írt átokszövegben többször is előfordul az Ószövetség egyik istenmegnevezése, a Jahve szó.
Egy felmérés eredménye az állam és egyház viszonyáról
A Szemlélek 2022 februárjában indított online kérdőívre 2688-an válaszoltak. Elsöprő többségük hívő, vallásgyakorló volt. Római katolikus (57,6%), református (10,2%), evangélikus (3,5%), de gyakorlatilag az összes ismert vallási közösség képviseltette magát. 17,9 százalék vallotta magáról, hogy nem tartozik felekezethez, 72-en ateistának. A felmérés drámai összképet hozott egyház és állam kapcsolatáról. A legfontosabb megállapítások:
