Egy tiszteletre méltó magyar asszony
A legtöbb kereszténységhez tartozó népnek és nemzetnek, szerzetesrendnek és lelkiségi mozgalomnak vannak tiszteletre méltó, oltárra emelt, boldognak és szentnek mondott emberei. Ezek legnagyobb része csak az adott közösség körében ismert, de vannak közöttük olyanok is, akiknek fénye átragyog nemzeteken és korokon. Assisi Szent Ferenc az egész világon ismert szent, de a sok boldoggá és szentté ferences testvér közül hányat ismerünk még? Alig egyet-kettőt. Hasonló a helyzet a Prédikátorok Rendjéből Szent Domonkossal és Aquinói Szent Tamással, illetve a többi domonkos szenttel. Morus Tamás vagy Newman bíboros kiemelkedik Nagy Britannia szentjei közül, az ars-i plébános vagy Jeanne d’Arc és a lourdes-i Soubiorus Bernadette Franciaországból – keveseket ismernek sokan és sokakat kevesen.
Hazánk szentjeivel hasonló a helyzet. A nemzetközileg ismertek közé sorolhatjuk talán Szent István királyt, akit – mivel még a nagy kelet-nyugati egyházszakadás előtt ismerték el életszentségét és apostoli király voltát -, az ortodox egyház is szentkét tisztel. A középkorban széles körben ismert volt Árpád-házi Szent Erzsébet királylány, grófi feleség, akinek a története - , szerette a szegényeket és ápolta a betegeket még gazdagsága és pozíciója elvesztése árán is -, lenyűgözte az embereket. Dicsekedhetünk azzal is, hogy több Árpád-házi királylány lett más nemzetek ismert szentje: Szent Piroska - Szent László lánya -, a bizánci császár felesége, a Szent Kinga - IV. Béla király lánya -, lengyel királyné, Skóciai Szent Margit, Prágai Szent Ágnes, és folytathatnák még a sort.
Korunk magyar boldoggá avatottjai közül is néhány talán szélesebb ismertségre tehet(ne) szert. Boldog Salkaházi Sárát 2006-ban emelték oltárra. Ő a Szociális Testvérek Társasága szerzetes nővére volt és a II. Világháborúban halt vértanúhalált. Szerzetesrendje növekedésével ismertsége is terjedhet hazánkon kívül is. Esélyes lehet még az osztrák területeken is ismert Boldog Batthyány-Strattmann László, akit 2003-ban avattak boldoggá.
Éltek azonban a huszadik században olyan tiszteletre méltó életű magyar asszonyok közöttünk, akiknek élete és életműve ragyog, illetve ragyoghatna, tiszteletük élő a közösségben, mégis kihagyott lehetőségnek tűnnek. Hasznos-Fallóskút a magyar Medjugorje lehetett volna, és Csépe Klára asszony hősies küzdelme minden tiszteletet megérdemel. A Krisztus sebhelyeit hordozó, stigmatizált Galgóczy Erzsébet példamutató élete, népéért vállalt szenvedése más országokban talán nemzeti büszkeség tárgya lenne, mi beszélni is alig tudunk róla.
Van azonban egy magyar asszony, akinek nevét napjainkban az egész keresztény világban mindenfelé ismerik. Az általa írt lelki naplót szinte az összes világnyelvre – és kisebb nyelvekre is -, lefordították. A napló alapján elindult lelkiségi mozgalom az egész világon terjed és egyházi elfogadást nyert. Kindelmann Károlyné Erzsébet asszonyról van szó és a Szeretetláng lelki mozgalomról. Az ő küzdelmes élete, hősies fokon gyakorolt szeretete, küzdelme, lelki élete – aszkézise és misztikája, amelynek hű lenyomata a Szeretetláng lelki napló -, illetve a Naplóban leírt tanítások és azok gyümölcsei mutatják, hogy Erzsébet asszony valóban méltó arra, hogy nyilvánosan tiszteljük nem csak mi, hanem a többi keresztény népek és nemzetek is….
(Egy készülő könyv bevezetőjéből)
Sipos Gyula
