Főmenü
Misszió
Rólunk
Ki olvas minket?
Oldalainkat 210 vendég és 0 tag böngészi
A Szeretetláng ereje 3.
Érettség.
A Szűzanya szeplőtelen szívének szeretetlángja érettséget közvetít felénk és érleli, érettebbé teszi a személyiségünket. Nincs benne gyerekesség, akarnokság, gőg vagy hamis alázatosság, letörtség vagy depresszív hajlam. A Szeretetláng minket is érlel, mint gyümölcsöt a napsugár.
Megfigyelhetjük a Szeretetláng lelki naplóban, Erzsébet asszony hogyan válik egyre érettebb személyiséggé. Igaz, ő már egyébként is erős és határozott asszony volt, ami szükséges is volt, hiszen gyenge akaratú emberre ilyen súlyú küldetést nem lehet rábízni. Erzsébet asszonyt addigi élete – a szegénység, az özvegyi lét, a gyermeknevelés gondjai -, felkészítették küldetésére. Nyilván volt ebben makacsság és keménység is, ki hibáztathatná őt ezért? (Sajnos voltak, akik nem értették meg ezt a nehéz életből fakadó keménységet, ami egyre inkább tiszta határozottsággá nemesült. Azt is lehetett érezni, hogy idős korára megszelídül. Nem az öregségnek a gyengeségével, hanem a krisztusi szelídséggel.
Erre az érett határozottságra és szelídségre nemesülésre az egyik legjobb példa Mózes, aki embergyilkosként kezdte karrierjét, és menekülnie kellett. Aztán a pusztában pásztorként végzett kemény munka, majd a népének pásztoraként hordozott felelősség és vezetői hivatás, és Isten kegyelme úgy átformálta, hogy az idős Mózesről már azt olvashatjuk a Számok könyvében (Mózes IV. könyve), hogy „nála szelídebb ember nem volt egész Izraelben”.
Az Isten elkezdi kimosni a személyiségünkből a fölösleges dolgokat, a világ által rárakott dolgokat és a rossz berögződéseket, és helyreállítani azt az eredeti személyiséget, amit Ő elgondolt még a bűnbeesés előtt. (Ezért van az, hogy a nagymamák jobban tudnak bánni az unokáikkal, mint a saját gyerekeikkel. Én is abban reménykedem, hogy majd jobban tudok bánni az unokáimmal, mert azt már látom, hogy a gyerekeim nevelését hol rontottam el…)
Tehát kialakul egy önzetlen szeretet Isten felé, a családunk felé és a közösség felé. Egy önzetlenség, ami bízik Istenben, mert megtapasztalta a személyes gondviselésnek a nagylelkűségét és szeretetét.
Kérjük Istent, hogy vezessen minket is a személyes érlelődésünkben, hogy egyre jobban elmélyüljön az önismeretünk és az Isten-ismeretünk. Hogy egyre jobban megismerjük önmagunkat és mindazt, amit az Isten gondol rólunk.
Részlet Sípos (S) Gyula: "A Szeretetláng kegyelmi hatásairól - tanúságtételekkel" című, hamarosan megjelenő könyvéből