Létrehozta a Tizenkettőt (Mk 3, 14-19)
„Tizenkett?t rendelt, akiket apostoloknak nevezett, hogy vele legyenek, s hogy elküldje ?ket hirdetni az igét. Hatalmat adott nekik, hogy ki?zhessék az ördögöket. Ezt a tizenkett?t rendelte: Simont, akinek a Péter nevet adta, Jakabot, Zebedeus fiát, Jánost, Jakab testvérét, ezeket elnevezte Boanergesznek, vagyis a mennydörgés fiainak, Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánai Simont és az iskarióti Júdást, aki kés?bb elárulta.” (Mk 3, 14-19)
Jézus kiválasztott tizenkét tanítványt. „Tizenkett?t rendelt”, vagy szó szerint: „létrehozta a Tizenkett?t”. Tudatosan tizenkett?t, Izrael tizenkét törzse szerint. Hogy az apostolok testileg is a tizenkét különböz? törzsb?l származtak-e, azt nem tudhatjuk, de lehetséges. (Erre utal a a Jelenések könyve is.) Jézus korában mindenki számon tartotta származását. Fontos volt számukra, hiszen a Messiásnak is „Dávid házából” kellett származnia. Józsefr?l pedig tudjuk, hogy „Dávid házából és nemzetségéb?l származott” (Lk 2, 4), így Mária is, Jézus anyja.
Jézus szándéka nyilvánvaló: kiválasztás és újjászületés által újjáalkotni a „kiválasztott népet”, az Istennek szentelt népet. Ahogy a Jelenések könyve írja: „Akkor a trónon ül? megszólalt: „Íme, újjáteremtek mindent!” (Jel 21, 5) Így értették ezt tanítványai is. János jelenésében látja az Új Jeruzsálemet, a mennyekb?l alászállott várost. Így ír róla: „És lélekben elvitt egy nagy magas hegyre, s ott megmutatta nekem a mennyb?l, az Istent?l alászállt szent várost, Jeruzsálemet. Isten dics?ségét sugározta. Ragyogott, mint a drágak?, mint a kristálytiszta jáspis. Széles, magas fala volt, rajta tizenkét kapu. A kapuk fölött tizenkét angyal. Nevek voltak rájuk írva, mégpedig Izrael fiai tizenkét törzsének a nevei. Keleten három kapu, északon három kapu, délen három kapu és nyugaton három kapu. A város falának tizenkét alapköve volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.” (Jel 21, 10-14) Ez a szent város pedig ma az Egyház, egyszerre fényben és sötétben, szétszakítva és megosztva, elválasztottan a zsidó népt?l és önmagában megosztottan. De mindez elt?nik és helyreáll dics?séges egysége a végs? napokban.
Jézus fizikailag is létrehozta, (létbe emelte) a Tizenkett?t. ?k lettek az újjáteremtett világ alapkövei. Nem maguktól, nem a saját értékességük alapján – hiszen értéktelennek látszó, „elvetett k?” az „alapk?” is -, hanem kiválasztás, Isten kiválasztása alapján. Ez a kiválasztás teszi apostollá, Isten küldöttévé ezt az össze-vissza társaságot, akik között halász, vámos, lázadó és mindenféle indulatú ember van.
Jézus nem csak létrehozta a Tizenkett?t, hanem gondoskodott arról is, hogy küldetésüket sikeresen betölthessék. Ezért „arra rendelte” ?ket, hogy „vele legyenek”. T?le tanulnak, még mozdulatait, gesztusait is utánozzák, hogy tökéletes képévé váljanak. Megértik tanítását: „Én vagyok a sz?l?t?, ti a sz?l?vessz?k. Aki bennem marad, s én benne, az b? termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek.” (Jn 15, 5) Nem felejthetik el azonban, hogy együttlétüknek célja van: „hirdetni az igét”. Ennek a célnak alárendel?dnek érzelmeik – ki akarná otthagyni a Messiást akár egy napra is -, egyéni elképzeléseik, kívánságaik.
Jézus új nevet, új identitást ad nekik. (Már nem Simon a halász, hanem Péter a küldött.) Új öntudatot, új célt kapnak, és ennek betöltéséhez hatalmat az ellenség minden ereje felett, hogy „ki?zhessék az ördögöket”. Ez a hatalom az igehirdetésben (is) rejt?zik el és ennek nyomán mutatkozik meg. „Az Úr velük volt munkájukban, és tanításukat csodákkal kísérte és igazolta.” (Mk 16, 20). Így kellene ennek lennie mindmáig, és ha nem így van, akkor az azt jelzi, hogy valami baj van Krisztus Testében. Mert Istennek hatalommal hirdetett igazsága semmit sem vesztett erejéb?l – az Ige most is gy?ztes. Ezért a hiba bennünk van. Vagy nem az ?t hirdetjük, vagy nem hatalommal hirdetjük, vagy nem azt tesszük, amire Jézus elhívott minket. De mivel Isten elhívottjai között szereplünk mi is, lehet?ségünk van rá, hogy közösségünk legyen az Atyával a Szentlélek által, és mindezt megélhessük és megtapasztalhassuk. Ezért törekedjünk a teljes egységre Jézus Krisztussal…
Sípos (S) Gyula
