Pacabogár történelem
A pacabogarak eredete a legendák homályába vész. Némelyek azt vallják, hogy az első pacabogarak akkor keletkeztek – mintegy véletlenül -, amikor Isten ujjával felírta a tízparancsolatot a kőtáblákra. Mások szerint ez teljes képtelenség, mivel egyrészt Isten nem pazarol az anyaggal és nem végez selejtes munkát, másrészt amit a hívők mint megkövesedett pacabogarakat mutogatnak, azok közönséges kőszilánkok.
Ugyanilyen kételyek merülnek fel a sumér agyagtáblákkal kapcsolatban is: a régészek többségének véleménye szerint a feltárt lelőhelyeken a kiégetett agyagtáblák mellett talált töredékek nem lehetnek elpusztult pacabogarak, mivel azok akkor még nem is létezhettek!
Az első történelmi bizonyítékokat a pacabogarak létére az egyiptomi papiruszok őrizték meg. Kétségbevonhatatlan tény, hogy a tekercseken található paca-maradványok és kivakart paca-helyek a pacabogarak létéről tanúskodnak! Valószínű az is, hogy a pacabogarak innen, közelebbről az alsó-egyiptomi régióból indultak hódító útjukra.
Néhányan azonban más nézeteket vallanak. Van, aki szerint Kínából származnak a pacabogarak és ennek bizonyítására több kínai írásjelet is előhoznak, amelyek szerintük kétséget kizáróan pacabogarak nyomaiból alakultak ki. Mások Japánt említik, egy magyar kutató pedig az ősi rovásírás teremtő erejéből származtatja a pacabogarakat. (Ez utóbbit azonban egyelőre semmilyen régészeti lelettel sem lehetett alátámasztani.)
A pacabogarak a középkor végére elterjedtek az egész világon. Megtalálhatók az európai kódexekben, elszaporodtak a diplomáciai levelezések irataiban, ellepték a vallási értekezéseket és gazdasági számításokat is. Egy érdekes elmélet szerint tulajdonképpen a pacabogarak hozták létre a mai értelemben vett kultúrákat, az írásbeliség finomszabályozásával és tendenciózus manipulálásával! A pacák megjelentek a festményeken, szobrokon, freskókon, használati tárgyakon. (Csak érdekességként említjük, hogy egy olajfestékbe kövült, pacabogaras Tintoretto-festmény a legutóbbi aukció legdrágább kezdőtételével indult és nyolcszoros leütési áron kelt el!)
A pacabogarak megtermékenyítő hatása nélkül elképzelhetetlen lenne a modern művészet! Inspiráló hatásuk megkérdőjelezhetetlen a tudomány területén is. Edison nemrég előkerült titkos naplója szerint már ő tervezte - a pacabogarak analógiájára! -, színes foltokat vetítő készülék, azaz a ma mozi és televízió őse létrehozását. Sajnos halála ebben megakadályozta, a pacabogarak ihletése azonban nem sorvadt el, aminek köszönhetően a mozi és tévé elindulhatott világhódító útjára.
A pacabogarak korai alakjukban – ahogy azt a régészeti leletek mutatják -, általában egyszínűek, laposak, hullámos, olykor szőrös szélűek voltak. Biológusok felvetették, hogy ezekkel a szőrökkel, illetve hullámzó mozgással haladtak előre, s ezekből a szőrökből fejlődtek ki később a lábak és szárnyak. Idővel testük is egyre szelvényezettebbé vált, kialakult a fej, tor, potroh, és a lábak nagy számossága és változatossága. Megjelentek a színek, amelyek olykor a rejtőzést, máskor épp ellenkezőleg, a feltűnő figyelmeztetést szolgálták: vigyázz, itt vagyok!
Mára a pacabogarak sajnálatos módon megritkultak, így felkerültek a veszélyeztetett fajok listájára is. Kihalásukat elsősorban a modern nyomdatechnika és a golyóstoll megjelenése idézte elő. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ami a láncfűrész az esőerdőnek, ugyanaz a golyóstoll a pacabogaraknak: tömegpusztító fegyver! Ha nem lennének még ma is jószívű gyerekek – akik telepacázzák füzeteiket -, illetve modern művészek – akik ugyanezt teszik papíron, vásznon és falfelületen -, talán már végleg kipusztultak volna!
Ezért legyünk megértőek! Ha pacabogaras alkotásokat látunk ne fintorogjunk, ne kiabáljunk, hogy ilyet mi is tudunk – bárcsak tudnánk, akkor talán a pacabogarak új világkorszaka köszöntene ránk -, hanem legyünk megértőek, és nagyon figyeljünk! Ha türelmesek vagyunk, megláthatjuk, ahogy a rejtőzködő pacabogár elindul és egészen új értelmet ad a valóságnak!
Ha szeretnél még több történetet olvasni a hozzá tartozó képekkel együtt, látogass el a Kisvárosi történetek facebook-oldalunkra: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek/ Szövegek: Sípos (S) Gyula, képek: Vihart Anna
