Képek és történetek 6. - Nagy szerelmek
Eltelt némi idő, mire a megtérésem után újra rajzeszközökhöz nyúltam, rajzszénhez és papírhoz, és leginkább csak Jézust és Keresztelő Jánost rajzoltam. (A szív bőségéből szól a kéz…)
Akkoriban írtam a Mária a Magdalai című egyfelvonásos színdarabot is, amit 1996-ban bemutattunk a művelődési házban (felvétel is készült) több előadása is volt és egy kis füzetben megjelentettük a szöveget, a borítók a szénrajzokkal. (az eredeti képek már rég elkallódtak).
Jézust a teljes fejtetőt beborító töviskoronával, Jánost és a többieket csak halvány koszorúval - mert a szenvedés emberei voltak ők is -, és persze az Istennel való közösséget jelképező angyalszárny se hiányozhat…
Jézusnak már a nevét leírni is szeretem.
És Keresztelő János, és Mária, a Szent család, Szentháromság, szentek és angyalok, szolgálat…
A „33 rövid történet és néhány hosszabb” című novellás kötetemben írtam az első szerelemről (általános iskolai plátói), és az utolsó szerelemről, Manócskáról (régebben Mazsi, néha Ildikó, olykor méltóságos asszony).
Végül pedig a mindig kihagyhatatlan természet (a kis agyagszobrok: állatok az édenkertből):
(Sipos Gyula)
