Lantosi Nóra: Last minute
Testében csövekkel feküdt a paraván mögött. Megfogta a kezét, simogatta a verejtékes arcot. Itt vagyok, eljöttem, nem lesz semmi baj. Elhoztam Brúnót. A párnára tette a kopott plüssmackót, a fiú odabújt hozzá, megszaglászta. De jó, hogy itt vagy Anya!
Péter már nem jön többé, egyedül maradtam. Olyan jó lett volna, ha megismered Őt! Tudod, nagyon szerettük egymást. Már hullottak a könnyei, az asszony lefeküdt mellé, átölelte. Ne beszélj sokat, kifáradsz, majd inkább mesélek, úgy, mint régen. Játsszuk az utazós mesét, milyen jó volt elalvás előtt, emlékszel? Már a tengerparton vagyunk, szól a buzuki, hallgatjuk a sirályokat, esszük a gyroszt, a kedvencedet. Jó lesz? Hmm! Érzem a finom fűszeres lét, a hús omlós és zamatos, az ég vakítóan kék. Apa hol van? Amikor ő mesélt, imádtam a borostás arcához bújni, beszippantani a cigi illatát. Még mindig haragszik rám? Tudom, hogy csalódott bennem, de ugye megbocsát? Sosem veszi fel a telefont! Jönni fog, este, addig pihenj, próbálj aludni. Jó, mondd tovább! A strandon vagyunk, indulunk úszni, felveszed a szemüvegedet, a békalábat. Milyen finom a víz, menjünk beljebb a bójáig! Emlékszel, amikor először búvárkodtál? Igen, kicsit féltem, de apa velem volt. Az első kagylóm, a tengeri sün páncélja, még most is a polcomon van. Péter mindig ki akarta dobni őket, de nem engedtem, ők az én kincseim. A nippjei mellett kicsit furán mutattak. Van, aki a kagylóját szereti nézegetni, más meg a porcelánját . Azért jól megvoltunk ,imádtuk egymást. Az utolsó pillanatig ápoltam, aztán most én következek. Otthon még megvan a nagy akvárium, a halak guppik, egy-két neon, talán. Na, de most már csukd be a szemedet, a nővér is azt mondta, ne beszélj, kiszárad a szád. Vizezd be a törcsit, csak egy csepp vizet kérek, könyörgöm! Nem szabad, kapod az infúziót, nyugodj meg! Nem akarok elaludni, mert lehet, hogy nem tudok elbúcsúzni apától! Megígérem, kicsim, felébresztelek, ha ideér! Addig is utazzunk tovább!
Itt vannak az esti gyógyszerek, a nővér megigazította az infúziós palackot, a fecskendőt belenyomta, aztán kiment. Anya, adj inni, szomjas vagyok. A nő egy kis pohárba vizet töltött, megemelte a párnát, megitatta. A fiú köhögni kezdett, testén apró remegések hullámoztak. Anya, már felvettem a szemüveget, a békaláb is rajtam van. Még néhány lépés, mindjárt csobbanok. Már a tengerben lebegsz, nézd, melletted van éppen egy csikóhal! A fiú egy pillanatra felemelte a kezét, a lába is megmozdult, még néhány perc és merülni kezdett a mélységbe.
