Fordulat az EU menekült-politikájában?
"Az egyszerű továbbtolás politikáját meg kell szüntetni, és ez így is lesz" - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, miután a nyugat-balkáni útvonalon érkező menekültek fogadásában érintett összes ország vezetője végre rendesen leült egymással beszélgetni vasárnap délután Brüsszelben.
"Nem lesz több hirtelen határátlépés, hanem konzultálni fognak az országok, ez már önmagában figyelemre méltó" - dicsérte a nyolc uniós és három balkáni ország vezetője által tető alá hozott megállapodást. - Névtelenül nyilatkozó bizottsági források szerint önmagában az jelzésértékű, hogy egy tárgyalóasztalhoz ültek olyan országok vezetői, akik korábban úgy hoztak szomszédaikat is érintő döntéseket, hogy egyáltalán nem egyeztettek azokkal.
Kapacitás-növelés és szigorú regisztráció
A kormányfők közvetlen hivatalainak 24 órán belül olyan kapcsolattartót kell kijelölniük, aki folyamatosan egyeztet a többi érintett állammal - áll a találkozó végén elfogadott tizenhét pontos akcióterv legelején. A kapcsolattartók személyéről az EU Bizottságot is értesítik a kormányok. Vagyis a szövegből kevés logikával az is kikövetkeztethető, hogy eddig semmiféle strukturált párbeszéd nem zajlott a kormányok közt a menekültválság ügyében. Most viszont a kijelölt kapcsolattartók legalább hetente egyeztetni fognak.
Görögország vállalta, hogy az év végéig megnöveli a bevándorló-fogadó kapacitását 30 000 főre, melyet később még legalább húszezer hely követ. A teljes nyugat-balkáni útvonalon pedig 50 ezres befogadó-kapacitást hoznak létre, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) segítségével.
Mindent el kell követniük azoknak az országoknak, ahol menekültek haladnak át, hogy biometrikus módszerekkel regisztrálják az érkezőket. Azokat, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre, közös erővel, az EU-s határvédelmi ügynökséggel, a Frontexszel is együttműködve ki kell utasítani.
Szlovénia megkapja a segítséget, amelyet korábban kért az EU-tól, 400 határőr formájában, a schengeni határok védelmére.
Mindenki elmondhatta a bánatát
A mostani volt a megfelelő alkalom arra, hogy a nyugat-balkáni és az EU-s országok vezetői egyéb kéréseikkel előhozakodjanak, legyen szó a bevándorlók ellátásához szükséges források biztosításáról, rendőrök és határőrök bevetéséről, vagy egyéb igényekről a nemzetközi és uniós ügynökségek felé. Hogy mekkora szükség volt egy ilyen megbeszélésre, az mutatja, hogy Juncker a találkozó végén megjegyezte: "gazdag volt ez az ülés felismerésekben". "Ez nem Svédország, Németország, Ausztria, és kis részben Hollandia problémája" - tette világossá Juncker. "Minden országnak szembe kell néznie vele." Angela Merkel német kancellár is rengeteg dicséretet osztott ki a megbeszélés után. A készséges Görögországhoz, a konstruktív Szlovéniához és Szerbiához is volt egy-egy jó szava. Ez az egyik legnagyobb teszt, ami elé Európa valaha került - mondta a drámai kijelentesékkel egyébként csínján bánó német kormányfő. "Globális eseményekkel állunk szemben, olyan konfliktusokkal, amelyek az EU határán zajlanak. Eddig a televízóban kaptunk csak híreket róluk, most viszont a televízió belépett a mindennapi életünkbe. Az EU most azt kell, hogy megmutassa, hogy az értékek, a szolidaritás területe. Ki kell, hogy álljuk ezt a tűzpróbát, és a tagjelölt államoknak is ki kell állniuk" - vélekedett Merkel.
Arra a kérdésre, miért nem hívták meg a leginkább érintett Törökországot a találkozóra, diplomáciai források azzal takaróztak: az EB kapott egy részletes feladatlistát Törökország ügyében az Európai Tanácstól, melynek végrehajtásán dolgozik és ami miatt felesleges lenne újból a kis-ázsiai országgal tárgyalni azután, hogy tíz napja EU-Törökország csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben.
Orbán Viktor csak megfigyelt
Orbán Viktor magyar miniszterelnök még a csúcsra érkezve úgy fogalmazott: “a nyugat-balkáni migrációs útvonal már nem érinti Magyarországot, ezért már csak megfigyelőként vesz részt az erről szervezett csúcstalálkozón”. A kormányfő közölte, hogy a válság elsőszámú oka az, hogy az Európai Unió és a schengeni övezet egyes országai nem képesek, vagy nem készek állni a szavukat. Orbán Viktor tudatta azt is, hogy többször javasolta, ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor az Európai Unió ezt közösen tegye meg.
(index.hu)
