A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az egyházi ügyekről
Sok téma, a cigánypasztorációtól kezdve a Karitaszon át az állammal kapcsolatos konfliktusokig...
A Katolikus Karitász csatlakozott az EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága által kezdeményezett gyűjtéshez, amelynek célja, hogy jelentős segítséget biztosítson Kárpátalja lakosságának a téli hideg elleni védekezéshez. A Püspöki Konferencia döntése alapján a Katolikus Karitász saját gyűjtéséből, valamint egyéb elkülönített forrásából mintegy 32 millió forint támogatást biztosít a térségben élő lakosság számára egyházi intézményeken keresztül. Az adományokat december 12-én adja át Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója és Soltész Miklós államtitkár Majnek Antal püspöknek Munkácson. Az adományokból főként a fűtésrendszer átalakítását finanszírozzák, hogy a gázellátás esetleges akadozása esetén se jelentsen problémát a fűtés akár lakások, akár egyházi szociális és más intézmények esetében – mondta el Erdő Péter bíboros.
Az ülésen megszavazták, hogy a 2015. évi rendes püspöki szinóduson, amelynek főrelátora Erdő Péter bíboros lesz, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát Veres András szombathelyi megyéspüspök képviseli.
Az őszi ülésen a cigánypasztoráció területén új kezdeményezésként fogalmazódott meg a Boldog Ceferino Képzési Intézet létrehozásának szándéka, amelynek vezetésével Székely János esztergom-budapesti segédpüspököt bízták meg.
A héten tartott téli ülésre tartalmas munkaanyag került összeállításra a cigánypasztoráció területén vállalt feladatok összesítéseként és új célkitűzéseket megfogalmazva. Ennek folytatásaként a püspökök döntése alapján körlevélben fogalmazzák meg a cigányság lelki gondozásának igényeit, és az ezzel kapcsolatos további feladatokat.
A testület meghallgatta Veres András püspök, a Caritas in Veritate Bizottság elnökének beszámolóját a szeptember 13-án, Miskolcon megrendezett Katolikus Társadalmi Napok idei rendezvényéről. Döntés született arról, hogy 2015 őszén Debrecen ad otthont a több ezer embert vonzó programsorozatnak. A püspöki konferencia ezzel is fel kívánja hívni a figyelmet annak a háromszáz éves évfordulójára, hogy 1715-ben Debrecenben újra engedélyezték a katolikus vallás gyakorlását.
Az egyházi jogi személyek számára is elérhető pályázati források felhasználását segítendő az MKPK pályázati információs központot hoz létre. A központ feladata a pályázatokkal kapcsolatos információk és feladatok országos koordinálása lesz.
A Kultúra Pápai Tanácsa össze kívánja hívni a Püspöki Konferenciák sportért felelős tagjait. A magyarországi püspökök Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspököt bízták meg a részvétellel.
A Szent István Társulat gondozásában megjelent a négykötetes zsolozsma első kötetének új kiadása, amely a jövő héttől található meg a könyvesboltok polcain.
November 30-án 10 órakor a Szent István bazilikában ünnepi szentmise keretében nyitotta meg Erdő Péter bíboros a Szentatya által meghirdetett megszentelt élet évét az esztendőt jelképező gyertya meggyújtásával. Az ünnepségre az ország számos pontjáról érkeztek szerzetesek, a rendek, apostoli társaságok képviselői. 2014. november 30. és 2016. február 2. között a nemzetközi programokkal párhuzamosan több országos és egyházmegyei szintű rendezvényen is részt vehetnek az érdeklődők.
Ferenc pápa Snell György protonotáriust, kanonokot, címzetes apátot, érdemes esperest, a budapesti Szent István-bazilika társszékesegyház plébánosát október 20-án pudentianai címzetes püspökké és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Püspökké szentelése 2014. december 6-án, szombaton 10.30-kor lesz a budapesti Szent István-bazilikában.
Erdő Péter bíboros beszámolt arról, hogy az Európai Unió mellett működő püspöki kapcsolattartó szervezet, a COMECE (Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága) néhány újabb bizottságot hozott létre a közelmúltban. Eddig egy központi irodájuk volt, most egyes részterületekre bizottságok alakultak: létrejött egy bizottság az élet, a család, a bioetika kérdéseinek vizsgálatára; a szociális kérdések tárgyalására, illetve az Európai Unió külkapcsolatainak figyelemmel kísérésére – ez utóbbi hatékonyabbá teheti az üldözött keresztények melletti fellépést. Az MKPK is javasolhat tagokat a különböző bizottságokba, és élni is kíván ezzel a lehetőséggel.
Az MKPK elnöke a megszentelt élet éve kapcsán beszélt a magyarországi szerzetesrendek előtt álló kihívásokról. Jelezte, hogy sok rend, amely a kommunizmus előtt is jelen volt hazánkban, szembesült azzal a problémával, hogy csak akkor kapták vissza ingatlanaikat, ha a korábbival megegyező tevékenységet vállaltak; jelenleg viszont már nem szerzetesek látják el a jellemzően szociális és oktatási munkát, hanem többnyire világiak. Kisebb létszámú rendek esetében az önálló magyar tartomány meg is szűnt, az Európa más részein található tartományok alá tartoznak a magyar területek, ami a jogi és egyéb szabályozások nehezebb nyomon követése miatt inkább terhet jelent a külföldi vezetés számára. A magyar társadalomnak azonban az az érdeke, hogy ezek az intézmények fennmaradjanak, ezért a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia törekszik arra, hogy ha a szerzetesrendek meg is válnak ezektől az intézményektől, akkor is lehetőleg más egyházi fenntartónak adják át őket, lehetőség szerint nem piaci áron.
A történelmi egyházak vezetői és az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság november 20-i találkozóján a katolikus egyház és a többi felekezet egyaránt felvetette, hogy úgy látják, bizonyos összegek hiányoznak a költségvetés tervezetéből – mondta el újságírói kérdésre válaszolva Erdő Péter. Az 1%-os felajánlások összege a felajánlók számának növekedése ellenére csökken – tette hozzá a főpásztor, – ami részben a kedvezmények és adómentességek következtében, részben magának a személyi jövedelemadónak a csökkenése miatt indokolt, azonban hogy milyen típusú adónemekből milyen mértékben és hogyan kell kiszámítani, abban nézeteltérés van az egyházak, illetve a kormányzat között. Az egyházak azt az álláspontot vallják, hogy 2002-től egészen 2006-ig az a szisztéma volt érvényben, amelyet a Joseph Rauber nuncius és Semjén Zsolt akkori egyházügyi helyettes államtitkár által aláírt döntés meghatározott. Később ettől az állami oldal eltért egy megszorító értelmezés nyomán. Amikor a 2013-as tárgyalások lezárultak a Szentszék és Magyarország között, ebben az eredeti tágabb értelemben beszéltünk az egyháznak felajánlható 1%-ról, ehhez képest továbbra is erőnek erejével a megállapodás szűkítő értelmezése alapján, tehát kisebb összegben állapítják meg az egyszázalékos részesedést – vázolta álláspontját Erdő Péter.
A bíboros szerint egyéb támogatások kapcsán is fölmerült az, hogy egyszer már kormányhatározattal elfogadott támogatások, programok további finanszírozásának összege mintha hiányozna a költségvetésből. Példaként említette, hogy a 2016-os Szent Márton-év előkészületeit nem találták meg a sorok között.
Mind az oktatási intézmények, mind – a jövőre nézve – a szociális intézmények területén „súlyosan aggályosnak találjuk azt az esetleges szándékot, hogy az ország szociális intézményeinek a nagy részét egyházi fenntartásba kívánnák adni” – fogalmazott Erdő Péter. A bíboros szerint ez nem konkrét finanszírozási kérdés, hanem annál tágabb probléma, ugyanis mindez ellenkezne az állam felekezeti semlegességének alapvető alkotmányos elvével. Az MKPK elnöke elmondta: mindeddig a szociális intézményeket és az előző kormányzati ciklusig az oktatási intézményeket is azok az egyházak kapták vissza, amelyeké voltak, tehát restitúciós jellegű átadások történtek; illetve a vallásszabadság jegyében bármely egyház alapíthatott új intézményt. Az azonban, hogy állami vagy önkormányzati intézményeket akár ingyenes használatra, akár az állam vagy az önkormányzatok által, akár önkényesen meghatározott egyháznak adjanak át, ellenkezik az állam világnézeti semlegességének alapelvével – jelentette ki Erdő Péter. Az egyházaknak az a joguk, hogy közszolgálati intézményeik az államiakkal azonos finanszírozást kapnak, két alapelven nyugszik: az egyik az, hogy közfeladatot vállalnak át – de közfeladatot vállalnak magánintézmények is, mégsem kapják meg a kiegészítő támogatást, csak a támogatás egy részét –; a támogatás teljességének másik oka az, hogy ezekben az intézményekben ugyanakkor a vallásszabadság jogának gyakorlása is megvalósul. Az már nem tartozik ugyanebbe a kategóriába a főpásztor szerint, ha a diákok, szülők, illetve a gondozottak felekezeti hovatartozásától függetlenül, illetve azzal merőben ellenkező módon ajándékozzák oda bizonyos egyházaknak ezeket az intézményeket. Az egyházak ugyanis kötelesek – alkotmánybírósági döntések értelmében is – saját világnézetük, vallásuk elvei alapján működtetni az intézményeket. Ez azonban azt jelenti, hogy az állam vagy az önkormányzat önkényes döntése szabja meg, hogy nem az adott felekezethez, világnézethez tartozó emberek tömegei milyen vallási-világnézeti környezetben kénytelenek igénybe venni valamilyen szolgáltatást. Nem arról van szó, hogy zöldmezős beruházás során hoznak létre intézményt, és oda jelentkeznek az adott felekezethez tartozók, hanem egy jelentős, az adott településen akár egyedüli intézményt adnak át valamilyen vallási közösségnek, amelyhez az ott lakó emberek jó része nem tartozik – hangsúlyozta a bíboros. Ez súlyos alapjogi probléma, nem történhet meg, hogy az iskolákhoz hasonlóan, vagy annál még nagyobb mértékben a szociális intézmények esetében is ilyen folyamat valósuljon meg. Ennek az aggodalomuknak állami szervek felé is hangot adtak – emelte ki Erdő Péter. A bíboros hozzátette azt is, fontosnak tartja, hogy a szociális intézmények finanszírozásának mindenki által átláthatónak, objektívnek kell lennie, egységesen, ne eseti szerződésekkel történjen. A püspöki konferencia elnöke szerint az lenne a legjobb, ha nem kerülne sor ilyen átadásokra, de ha már végbemennek, akkor figyelembe kell venni a meglévő országos felekezeti arányokat.
Erdő Péter elmondta, a november 20-ai találkozón az is szóba került, hogy a magyar kormány újabb törvényt akar hozni a vallásszabadságról és az egyházakról. Körülbelül másfél-két hónappal ezelőtt érdeklődtek a magyar kormány egyes képviselői német állami szerveknél az ottani állami egyházjog részletes szabályozásáról, mivel át szeretnék venni. A német partnerek figyelmeztették a magyar felet arra, hogy a kidolgozás folyamatába vonják be a püspöki konferenciát is, ennek ellenére Trócsányi László igazságügy-miniszterrel csak nagyon későn jött létre kapcsolat. A megbeszélésen az MKPK részéről megrettenve tapasztalták, hogy már megint teljesen új törvényt akarnak hozni a vallásszabadságról és az egyházakról, két évvel a legutóbbi törvények után. „Ilyen alapvető területnek a szabályozását, főleg az egyházak formális és széles körű bevonása nélkül hiba lenne ismét véghezvinni” – vélekedik Erdő Péter, aki emlékeztetett arra, hogy az 1990. évi IV. törvény előtt másfél éves intenzív szakmai munka folyt, amiben harminc szakértő vett részt, és minden engedélyezett egyház képviseltette magát. A püspöki konferencia elnöke elismerte, hogy szükséges, hogy a két évvel ezelőtt elfogadott, jelenleg hatályos egyházügyi törvény bizonyos bekezdéseit módosítsák, mivel azokat a strasbourgi bíróság kifogásolta. Ennek azonban nem szabad az egész törvény eltörlését, egy teljesen új struktúra kialakítását eredményeznie, mert – a bíboros szerint – az súlyosan megzavarná a vallásszabadság gyakorlását, illetve az egyházi intézmények működését.
Erdő Péter bíboros Ferenc pápa törökországi látogatása kapcsán rámutatott, hogy egy félreértés jelent meg a sajtóban, miszerint a Szentatya I. Bartolomeiosz pátriárkával közösen misézett. Szentmisét közösen bemutatni azonban csak azokkal lehet, akikkel egyházilag teljes közösség áll fenn. Sok minden köti össze a katolikusokat az ortodox egyházakkal, de a teljes közösség még nem létezik. Itt tehát közös imádságról volt szó, nem pedig közös szentmise bemutatásáról – magyarázta a főpásztor.
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
(asz)
