Devizahitelesek - miről döntött hétfőn a Kúria?
Rövid összefoglaló három pontban:
1. A lakossági devizahitelek azon rendelkezése, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen. (Ez az összevont válasz a Kúria 1. és 2. kérdésére)
2. Az egyoldalú szerződésmódosítás akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelen, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell itt figyelembe venni. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint összefoglalva: minden olyan szerződésmódosítás tisztességtelen, amelyre a fogyasztónak érdemi ráhatása nem volt. (Esélyes, hogy a devizahitelek jelentős része ide tartozik.)
3. A vételi és az eladási (különnemű) árfolyamok alkalmazása, vagyis az árfolyamrés tisztességtelen, emögött ugyanis nem áll szolgáltatás, illetve alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.
(portfolio.hu)
