Újabb mérföldkőhöz értek Bálint Sándor boldoggáavatásában
Komoly állomáshoz érkezett Bálint Sándor néprajztudós boldoggáavatásának folyamata: az összegyűlt iratok alapján elkészült az összefoglaló munka, az úgynevezett positio – jelentette be április 10-én Ruppert János, az anyagot a Vatikánban gondozó posztulátor Szegeden, a püspöki székházban tartott sajtótájékoztatón.
Ruppert József tájékoztatása szerint a dokumentum az 1980-ban elhunyt szegedi néprajzkutató és művészettörténész élettörténetét dolgozza fel, bizonyítja hitéleti erősségét, erényeit, valamint olyan adatokat, kortársi tanúvallomásokat tartalmaz, amelyek alátámasztják, hogy Bálint Sándor „magas fokon gyakorolta a keresztény erényeket”.
A sajtótájékoztatón elhangzott: mostantól kezdve arra kell várni, hogy Bálint Sándor közbenjárásával csodálatos gyógyulás történjen, s majd igazolni ezt a csodát. Ez egy hosszú folyamat, amely évekig, de akár évszázadokig is eltarthat, azonban ez a következő lépés a boldoggáavatás folyamatában.
„Nagyon fontos, hogy a nép tudja: Bálint Sándor a boldoggáavatás felé halad, imádkozni lehet hozzá, terjesszék a hírét, mert ezzel lehet a legjobban segíteni a folyamatot” – fogalmazott a posztulátor.
Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke elmondta: Bálint Sándor abban az időben is hívőként gyakorolta szakmáját, a néprajztudományt, amikor ez nehézzé tette életét, s bár házassága tönkrement, visszafogadta volt feleségét, és haláláig hűségesen ápolta. Így munkájában és magánéletében egyaránt példát mutatott másoknak.
Bálint Sándor (1904-1980) boldoggáavatási eljárását 2005-ben az akkori szegedi megyés püspök, Gyulay Endre kezdeményezte. A boldoggáavatási eljárás abban az egyházmegyében indul, amelyben a jeles személy hosszú ideig élt, vagy ahol meghalt – Bálint Sándor esetében ez a Szeged-Csanádi Egyházmegye.
Szegeden az egyházi bíróság eljárásában az ismerősök és tanúk meghallgatása mellett összegyűjtötték Bálint Sándor műveit, leveleit, és megírták életrajzát. Ezeket három vaskos kötetbe rendezték, ebből készült el a posztulátor által összegzett positio.
Bálint Sándor, akit „a legszögedibb szögedinek” tartanak, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja volt, munkássága Szeged és környéke, valamint a népi vallásosság kutatásában is kiemelkedő. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.
MTI/Magyar Kurír
