Az AB elbuktatta az egyházügyi törvényt
Az alkotmánybíróság a jogszabály az egyházi státusz megadásának szabályozásáról szóló részét találta alaptörvény-ellenesnek: az Országgy?lés politikai döntése helyett átlátható módon kell szabályozni a kérdést, és biztosítani kell az érintetteknek a jogorvoslat lehet?ségét. A döntés visszamen?leges hatályú, az érintett egyházak visszakapják korábbi jogállásukat. Az alaptörvény negyedik, a parlament el?tt lév? módosítása ugyanakkor visszaállítaná a most megsemmisített szabályokat.
Az AB a 2011-es Egyházügyi törvényről (Ehtv) szóló mai határozatának indoklásában leszögezi, hogy az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárás során is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása. Az Ehtv azonban nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, a parlament eljárása nincs határidőkhöz kötve, és nem biztosít jogorvoslatot. Az AB-döntése az egyházként történő elismerést az Országgyűlés helyett a bíróságok hatáskörébe utalja.
Az AB szerint ugyanakkor nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek a testület szerint alkotmányos határok között maradnak, ha nem diszkriminatív jogi szabályozáson alapulnak, és amíg az egyházak közötti különbségtétel gyakorlata nem diszkriminatív. Ez azt jelenti, hogy az AB szerint továbbra is adott az alkotmányos lehetőség, hogy az egyházakat a jogalkotó a saját szempontjai szerint normatív alapon, vagyis törvényi feltételeket állítva különböző kategóriákba sorolja.
Az AB arra is kitért, hogy az egyházi státusz parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai döntésekhez vezethet. Határozatában a testület nem vitatja az Országgyűlés jogát, hogy az egyházként történő elismeréshez tartalmi feltételeket szabjon: csak az Országgyűlés által 2011-ben választott módszert tekintik alaptövény-ellenesnek. A testület hangsúlyozza, hogy a nem vallási tevékenységet végző szervezetek (azaz például a "bizniszegyházak") kiszűrésére, a törvénysértések orvoslására az Országgyűlésnek lehetősége van hatékonyabb jogi eszközöket alkotni.
Az egyházügyi törvény hatalmas politikai vitát váltott ki, elsősorban azért, mert a korábbi egyházak közül első körben csupán 14 , majd 2012-ben további 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A kisegyházak döntő többsége, több mint 300 gyülekezet egyesületté minősült vissza, és elveszítették a korábbi kedvezményeiket, a döntés ellen pedig nem volt jogorvoslati lehetőségük.
Hiába nevezte az egyházi státusz megadásának eddig módját alkotmányellenesnek most az AB, az ügy valószínűleg nem hoz tartós változást a jelenlegi állapothoz képest. A vallásszabadságot és a felekezeti egyenjogúságot biztosító, az AB mai döntésének megfelelő szabályozás helyett a kormánytöbbség az Alaptörvény – parlamenti elfogadásra váró – negyedik módosításával az egyházak most megsemmisített elismerési eljárását foglalná az Alaptörvénybe. Az egyházügyi törvény elfogadásakor egyébként a KDNP a bíróságokra bízta volna az egyhzi jogállás odaítélését, a parlamenti döntést a Fidesz módosító javaslatára került a törvénybe.
Az AB határozatának Stumpf István volt az előadója. A kérdés megosztotta az alkotmánybírákat, Balogh Elemér, Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária különvéleményt fűzött hozzá.
(MTI)
