Összefoglaló MTI-anyag a pápa lemondásáról
Egyre szaporodnak a XVI. Benedek pápa lemondásáról szóló elméletek az olasz sajtóban. A betegség és a fáradtság változatlanul a legnépszerűbb magyarázatok, de sok helyen a Vatikán általános válságához kötik a lemondását, mások szerint a pápaság nyolc év keresztség volt számára, míg egyes értékelések szerint a konzervatív pápa ezzel a lehető legmodernebb döntést hozta meg, hozzájárulva a katolikus egyház reformjához.
Titokban tartott szívműtétet sejt XVI. Benedek lemondásának hátterében az IlSole24Ore olasz gazdasági napilap. A Vatikán megerősítette az IlSole24Ore gazdasági napilap főszerkesztőjének kedden közölt információját, miszerint XVI. Benedek három hónappal ezelőtt szívritmus-szabályozó cserén esett át a római XII. Pius klinikán. A titokban tartott műtét jól sikerült az újság szerint.
A pápa lemondása a keddi olasz napilapok fő témája, azonban a döntést sok helyen nem csupán egészségügyi okokkal magyarázták.
A vatikáni válság miatt
„Mivel nem volt képes megváltoztatni a Kúriát, arra a keserű következtetésre jutott, hogy maga megy el, maga változtat” – írta a Corriere della Sera.
A legnagyobb olasz napilap XVI. Benedek lemondását nem kizárólag az egyházfő előrehaladott korával, meggyengült egészségi állapotával indokolta. Az újság szerint a pápa döntéséhez hozzájárultak a Vatikánt megrázó botrányok. A Corriere szerint az úgynevezett Vatileaks – a titkos vatikáni dokumentumok kiszivárogtatásával kapcsolatos botrány – csak a jéghegy csúcsa volt. Az Ior vatikáni banknak nyolc hónapja nincsen elnöke, több olasz egyházi intézmény kasszája üres – emlékeztetett a lap.
XVI. Benedek „a hitelét veszített Vatikán válságába betegedett bele” – fogalmazott a Corriere, majd hozzátette: a pápa döntésével a Vatikánt kormányzó bíborosok tudomására hozta, hogy senki sem helyettesíthetetlen.
Nem akart pápa lenni
A Corrierének nyilatkozó Joacquim Navarro Valls, II. János Pál egykori vatikáni szóvivője arra emlékeztetett, hogy 2005-ös megválasztásakor tudni lehetett, hogy Joseph Ratzinger nem vágyott a pápaságra. A Hittani Kongregáció prefektusaként a tudománynak akarta szentelni öregkorát, a „pápaság szünet nélküli problémamegoldást jelent, ez fárasztotta el”. Navarro Valls megjegyezte, hogy „II. János Pál szenvedései ellenére az utolsókig a helyén marad, de nem lehet összehasonlítani a két helyzetet”.
A XVI. Benedekkel 2010-ben interjúkötetet készített Peter Seewald azt hangsúlyozta, hogy a pápa „elfáradt”, „több támaszra lett volna szüksége az egyház részéről”.
Döntésével XVI. Benedek az egyház javát tartotta szem előtt – jelentette ki Manuel Jesús Arroba Conde, a római lateráni pápai egyetem kánonjogásza a L'Avvenire katolikus napilapnak. Kiemelte, hogy a pápa a kánonjog pontos betartásával a bíborosi testület előtt, az előírt formulának megfelelően jelentette be lemondását.
Modern döntés
A baloldali La Repubblica szerint húsvétra „két pápája lesz az egyháznak”, mivel Ratzinger „árnyékként” fog nehezedni utódjára. „Mit fog tenni az új pápa, kikéri-e majd a volt egyházfő véleményét, együtt fognak-e szertartást celebrálni?” – tette fel a kérdést az újság.
A bíborosok kővé dermedve hallgatták XVI. Benedek bejelentését – írta a La Stampa, mely szerint a pápa már egy évvel ezelőtt döntött távozásáról. A napilap szerint XVI. Benedek nem akart Wojtyla sorsára jutni. „A pápaság XVI. Benedeknek nyolc év keresztút volt” – jegyezte meg a torinói napilap. Azok a bíborosok akik most megdöbbentek, 2005-ös megválasztásakor nem is gondolták, hogy XVI. Benedek ennyi ideig vezeti majd az egyházat – írta a La Stampa Vatikán-szakértője. „Ki gondolta volna, hogy a legkevésbé modern pápa hozza a legmodernebb döntést” – vélekedett a La Stampában Carl Bernstein amerikai újságíró, aki a Watergate-botrány leleplezésében szerzett érdemeket és a Vatikánról is könyvet írt.
