Két hír, ami bemutatja az ökológiai válság súlyát
Szörnyű károkat okoz az amazonasi erdőirtás, tíz év alatt egy Nagy Britannia méretű terület esett áldozatul - és bajban vannak az amerikai vízparti városok is, mert sokkal gyorsabban nő a vízszint, mint eddig gondolták...
Egy új tanulmányból kiderült, hogy 2000 és 2010 között egy Nagy-Britannia méretű terület esett áldozatául az erdőirtásnak az Amazonas térségében. Az Amazonasi Információs Hálózat által készített tanulmányt Bolíviában hozták nyilvánosságra. A hálózat szerint a vizsgált évtizedben 240 ezer négyzetkilométernyi amazonasi esőerdőt irtottak ki. A tanulmányt készítő hálózatot az amazonasi esőerdőn osztozó nyolc dél-amerikai országban és Francia Guyanában működő 11 természetvédelmi felügyelőszervezet alkotja.
A pusztítás elsősorban az illegális fakitermelés, az autópálya-építés, a bányászat, a mezőgazdasági termelés és állattenyésztés, a gátak, valamint a kőolaj- és földgázkitermelés számlájára írtható.
Brazíliában a legsúlyosabb a helyzet
A 6,1 millió négyzetkilométernyi esőerdő 63 százaléka Brazíliában terül el, a 2000-2010 közötti erdőirtás 80,4 százaléka is Brazíliát érintette. A tanulmány szerint a második helyen Peru áll 6,2 százalékkal, míg utána Kolumbia következik 5 százalékkal. Az erdőirtás üteme mára Brazíliában és a több más országban is lassult, kivéve Kolumbiát és Francia Guyanát.
Izabella Teixeira brazil környezetvédelmi miniszter múlt héten jelentette be, hogy a műholdas felvételek szerint 2011 augusztusa és 2012 júliusa között 4656 négyzetkilométernyi erdőterületet irtottak ki az ország amazonasi régiójában, 27 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A brazil űrkutatási intézet szerint az 1988-ban megkezdett hivatalos mérések óta ez volt az eddigi legalacsonyabb érték, amelyet mértek. A legutóbbi adatok alapján Brazília egyre közelebb kerül ahhoz a 2020-ra kitűzött céljához, hogy az 1990-ben mért szinthez képest 80 százalékkal csökkentse az erdőirtás mértékét.
A brazíliai esőerdőnek nagyjából a 20 százaléka pusztult el eddig. A helyi kormány 2008 óta műholdas felvételek révén követi nyomon a csökkenés mértékét, és környezetvédelmi alakulatokat küld azokra a területekre, ahol az illegális erdőirtás a leggyorsabb ütemben zajlik. Az amazonasi esőerdőt tekintik a világ egyik legfontosabb természetes védelmének a globális felmelegedéssel szemben, mivel hatalmas mennyiségű szén-dioxid elnyelésére képes.
A lecsupaszított területek égő növényzete és rothadó fái a felelősek az ország üvegházgáz-kibocsátásának 75 százalékáért. Ezekről a területekről a becslések szerint évente 400 millió tonna szén-dioxid kerül a légkörbe, a világ hatodik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójává téve Brazíliát.
*
Veszélyben Amerika tengerparti városai, mert 60 százalékkal gyorsabb a valóságban a tengerszint emelkedése, mint azt a kutatók számítógépes modelljei eddig jósolták, derült ki 18 év műholdas méréseinek elemzéséből. Az Environmental Research Letters tudományos szaklapban közölt elemzés szerint 1993 óta évi 3,2 milliméterrel nő a világtengerek vízszintje, míg az ENSZ megbízásából készült jelentések ezt csak két milliméterre becsülték.
Az amerikai kutatók szerint ez már rövid távon is nagyon rossz hír az USA olyan, sűrűn lakott tengerparti területei számára, mint New York, Los Angeles, a San Francisco-i öböl környéke, vagy Florida nagy része. A klímaváltozás kutatói eddig az évszázad végére egy méteres tengerszint-emelkedést jeleztek előre, a mostani mérési adatok alapján lehet hogy ezt is komolyan módosítani kell.
A kutatók szerint a tengerszint emelkedése nem közvetlenül lesz hatással a parton élőkre, hanem az olyan katasztrófahelyzeteket súlyosbítja majd, mint a Sandy szupervihar pusztítása volt, illetve gyakoribbak lesznek a partmenti árvizek is.
A jelentés 285 olyan várost sorol fel az USA-ban, ami kevesebb mint egy méterrel fekszik a dagály jelenlegi szintje alatt. Az itt lakó több tízmillió ember már a közeli jövőben veszélyben lehet. A legkockázatosabbnak San Diegóban, Los Angelesben, a floridai Jacksonville-ben, és a georgiai Savannah-ban látják a helyzetet. A klímakutatók szerint az elmúlt húsz évben az árvizek kockázata a duplájára nőtt az USA atlanti, és csendes-óceáni partszakaszain.
(MTI)