Francia vallási vezetők meghallgatása a homoszexuális párok házasságáról
November 8-án kezdődtek a nyilvános meghallgatások a francia szocialista képviselő, Erwann Binet által benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, melyet a politikus három szociológussal együtt dolgozott ki, és amely engedélyezné az egynemű párok házasságkötését. A francia lakosság körében nagy vitát kiváltó törvényjavaslattal kapcsolatban az egyes érdekcsoportok képviselői felszólalási lehetőséget kaptak, köztük a Franciaországban jelenlévő hat legnagyobb vallás vezetői is, akiket a képviselők november 29-én hallgattak meg.
Katolikus egyház
Elsőként André Vingt-Trois bíboros, Párizs érseke, a francia püspöki konferencia elnöke szólalt fel. Elmondta, hogy a házasság lehetőségének megnyitása az egynemű párok előtt olyan „gyökeres változás” lenne, amely teljesen „új társadalmi modell” kialakulását vonná maga után. Hozzátette: véleménye szerint a törvényhozóknak nem az a feladatuk, hogy „a rendkívüli eseteket az általános esetek szintjére emeljék”.
A bíboros egy hét pontból álló érvrendszert ismertetett; kifejtette azokat a következményeket, amelyek e törvényből fakadnának, különös hangsúlyt helyezve „a gyermek azon jogára, hogy ismerje a gyökereit”. Elmondta azt is: a diszkrimináció egy új fajtája jelenhetne meg a gyermekek között aszerint, hogy heteroszexuális vagy homoszexuális szülők nevelik őket, illetve aszerint, hogy a gyermek ismeri-e a valódi szüleit vagy sem.
Protestáns egyház
Claude Baty lelkész, a Franciaországi Protestáns Föderáció elnöke úgy nyilatkozott, hogy a házasság nem az „érzelmek színpada, hanem a nemek és a generációk közötti kapcsolatok kiépülésének színhelye”.
A lelkipásztor sajnálatát fejezte ki, hogy az utóbbi években csökken a házasságok száma, míg időleges élettársi kapcsolatoké nő, és arra intett, hogy nem szabad összekeverni a diszkriminációt a társadalmi szabályok tiszteletben tartásával. Végezetül elmondta: sokkal ésszerűbb megoldás lenne megszilárdítani a homoszexuális párok jogait, mint meggyengíteni a házasság intézményét.
Ortodox egyház
A román ortodox egyház nevében Joseph metropolita hosszan beszélt arról, hogy a különbözőségekre „ítélkezés és gyanakvás nélkül” kell tekinteni, majd arra tért rá, hogy mit jelent a házasság intézménye a társadalom számára. Óva intett „az egyenlőség önkényuralmától”, és arra biztatta a honatyákat, hogy keressenek az egyenlőség nyitott és többoldalú megélését segítő megoldásokat.
Zsidó egyház
Gilles Bernheim francia főrabbi először a törvényjavaslat támogatói által oly gyakran használt haladás és egyenlőség szavak félreértelmezéséről beszélt. „A tolerancia és a diszkrimináció elleni küzdelem nevében sem tehetjük lehetővé a házasságkötést minden olyan emberpár számára, akik azt állítják, hogy szeretik egymást” – kezdte beszédét.
„Az, hogy ellenzem az egyneműek házasságáról szóló törvényt, nem jelenti azt, hogy ellenzem a haladást, mivel az erkölcsi és jogi változások nem feltétlenül jelentenek haladást” – mondta el a rabbi, majd feltette a kérdést: „Képesek leszünk-e megállítani azt a gépezetet, amit épp most készülünk beindítani?”
Iszlám egyház
Miután bemutatta, hogy mit tanít a vallása a házasságról és annak különböző aspektusairól, Mohammed Moussaoui, a Francia Muszlim Tanács elnöke szintén úgy nyilatkozott, hogy „a házasság intézménye nem redukálható két ember együttélési szándékára”. Kitért azonban arra is, hogy a homoszexuális személyek elleni mindennemű diszkriminációt elítél.
Buddhista egyház
Marie-Stella Boussemart, a Franciaországi Buddhista Unió elnökasszonya először arról beszélt, hogy a buddhizmus sokszínű vallás, melyben nincs uralkodó irányzat, sem egységes tanítás. Majd elmondta: ennek ellenére eddig egyetlen ázsiai országban sem látták jónak megnyitni a házasságot a homoszexuális párok előtt, illetve hogy Buddha soha nem beszélt a homoszexualitásról. Végül arra kérte a képviselőket, hogy döntsenek lelkiismeretük szerint.
La Croix/Magyar Kurír
