Erdő Péter: Nagy erőfeszítésre van szükség a megmaradáshoz
Az egész civilizáció gazdasági válságjelenségei különösen nagy mértékben sújtják a magyarságot, ezért ennek a közösségnek kétszeres erőfeszítésre van szüksége a megmaradáshoz - mutatott rá Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Szlovákiában, a nagyszombati Szent Miklós székesegyházban tartott szentbeszédében.
Magyarország prímása a Könnyező Szűzanya tiszteletére tartott Imakilenced keretében celebrált magyar nyelvű szentmisét a nagyszombati érsekség templomában.
A teljesen megtelt templomban - szinte mindegyik, magyarok lakta régióból érkezett több száz hívő előtt - celebrált szentmisén Erdő Péter bíboros a templomban elhelyezett "Nagyszombati Szűz Mária"-kegykép 1708-ban - a kuruc háborúk idején - megfigyelt vérkönnyezésére emlékezve azt mondta: akkor az emberek azért imádkoztak, mert átérezték a közösségüket fenyegető veszélyt, és felfedezték a Szűz anyai gondoskodását.
"Hitünk, tisztességünk, hűségünk megfogyatkozása és a szörnyű történelmi pusztulás után Isten nem akarja végképp elveszni hagyni nemzetünket" - hangoztatta a bíboros. Hozzátette: manapság félelemmel és gyakran szégyenkezve kell felismerni, hogy a magyarság lélekszáma évről évre fogy.
"A világban lévő gazdasági és kulturális bajok (...) minket különösen sújtanak" - hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: ezért a közösségnek nagy erőfeszítésre lesz szüksége a megmaradáshoz. "A kis népeknek kétszeres erőfeszítést kell tenniük, hogy megőrizzék nyelvük, történelmük és kultúrájuk kincseit" - szögezte le, rámutatva: sokan nem is érzik, milyen nagy felelősséggel tartoznak saját közösségük iránt.
A szentmise a pápai és a magyar himnusz eléneklésével ért véget.
Nagyszombatban éves rendszerességgel kerül megrendezésre az Imakilenced, vagyis a novena. Az idei novena mottója: "Isten anyja, neked ajánljuk a hit évét." Az imakilenced a hívők számára a lelki megújulásra és a "Nagyszombati Szűz Mária"-kegykép vérkönnyezéseinek felidézésére nyújt lehetőséget.
A "Nagyszombati Könnyező Szűzként" is emlegetett festménymásolatot Forgách Ferenc bíboros 1585-ben - Rómából való hazatérését követően - helyezte el az akkori Szent Miklós-bazilikában. A festményen először 1663-ban - a török veszély idején - fedezték fel a vérkönnyezés nyomait. Abban az évben a törökök - bár nagy pusztítást végeztek a város környékén - Nagyszombatot végül mégsem támadták meg.
MTI/Magyar Kurír
