Jelentés: a fokozódó vallásellenesség esetei Amerikában
A jelentés a felekezetek elleni támadások új frontjára figyelmeztet. Öt éve – írja – fel sem merült, hogy a szövetségi kormány mondhatná meg az egyházaknak és a zsinagógáknak, ki szolgálhat lelkipásztorként vagy rabbiként, és ki nem. A közelmúltban azonban az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma éppen ezzel próbálkozott, amikor jogi úton támadta meg az úgynevezett szolgálati kivétel engedményét, vagyis azt, hogy az egyházak a kormány beavatkozása nélkül választhatják meg vezetőiket. (Az ügyben kedvező döntés született: a legfelsőbb bíróság idén januárban elutasította az igazságügyi minisztérium keresetét, és megvédte az egyházak függetlenségét biztosító szolgálati kivételt.)
Ugyancsak az elmúlt évtizedben „robbanásszerűen” nőtt az olyan esetek száma, amelyekben a hatóságok állami törvények vagy engedélyeztetés útján diszkriminálták az egyházakat. Texas államban például törvényben kötelezték az összes szemináriumot, hogy államilag jóvá kell hagyatniuk tananyagukat, valamint irányító testületük és tanári karuk személyi összetételét.
A jelentés rámutat, hogy a nyilvános szférában is egyre keményebb támadások érik a vallásszabadságot. Egy esetben például az amerikai veteránok szervezete megtiltotta, hogy az állami temetéseknek bármilyen vallásos színezete legyen, hiába szerette volna az elhunyt családja, hogy Istent is megemlítsék a gyászszertartáson. A veteránok közterületen álló, kereszttel vagy a tízparancsolat táblájával díszített emlékműveivel szemben – melyeket tíz éve még senki sem kifogásolt – számos esetben éltek panasszal. Megtámadták a törvényhozó testületek üléseit megnyitó imát is, noha a kongresszus mindig is imádsággal kezdte a munkáját. Egy texasi idősotthonban az öregeknek megtiltották az étkezés előtti imát, mondván: középületben nincs helye a vallásnak, továbbá ha kormánytámogatásból kapott étel fölött imádkoznak, az sérti az egyház és az állam szétválasztásának elvét, ezért hagyjanak fel vele, ha nem akarják, hogy elvegyék tőlük az ételt.
A dokumentum szerint riasztóan megszaporodtak a vallásszabadságot sértő megnyilvánulások az iskolákban. A leggyakoribb eset az, hogy az iskola megtiltja a szülőknek, a tanároknak vagy a diákoknak, hogy a hitükről beszéljenek, mégpedig sokszor „szekularista szervezetek fenyegetései miatt”. Egy esetben például egy bíró fogvatartással fenyegetett meg egy végzős diákot, amennyiben nem húzza ki a Jézusra vonatkozó utalásokat a ballagási beszédéből. Egy másik iskolában egy diáknak el kellett mondania, mit jelent számára a húsvét, de Jézus nevét nem volt szabad kiejtenie. Olyan esetet is dokumentáltak, amikor egy pályázónak megmondták: csak akkor lehet igazgatóhelyettes az állami iskolában, ha a gyermekeit kiveszi a keresztény iskolából. Számos alkalommal megtörtént az is, hogy az iskolákból kitiltották a vallásos tartalmú karácsonyi lapokat és ajándékokat.
Mindez a vallásellenesség jelentős erősödését mutatja az Egyesült Államokban. A jelentés összeállítói azonban hangsúlyozzák, hogy a jogi eljárásban sokszor győznek azok, akik felemelik a szavukat a vallásszabadság védelmében. „Bár sötét a kép sötét, sok fény is látszik” – idézi a szerzőket a CNA.
Magyar Kurír
(mk)
