Az aszály legnagyobb vesztesei között vagyunk
Ukrajna, Oroszország és Magyarország mezőgazdasága az európai aszály legnagyobb vesztesei. Jelentősen csökken a búza, kukorica termése, a világpiaci áremelkedés nyomán itthon is jelentős drágulások várhatók. A húsosok lehetnek a legnagyobb bajban, hiába drágul nagyot a takarmány, a hús árát 10-15 százaléknál jobban nem tudják emelni, különben jön az olcsóbb külföldi. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO múlt heti jelentése azzal riogat, hogy megismétlődhet az öt évvel ezelőtti élelmiszerválság.
Az árak már most is magasabbak, mint 2008-ban, pedig az ötven éve nem tapasztalt szárazság hatásait még nem is lehet érezni. Jórészt az oroszországi és észak-amerikai aszály miatt az egész világban dinamikusan drágul a hús, a tej, a cukor és a gabona.
Minden összejátszik
Vagyis ha a világban drágább lesz a búza vagy a kukorica, akkor Magyarországon is emelkedik majd az áruk – mondja Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója. Búzából és kukoricából szerinte nem lesz hiány, ugyanis a búzából a termés felét, kukoricából pedig még ennél is többet exportálunk külföldre, így ha nagyon visszaesne a termés mennyisége, legfeljebb kevesebbet exportálunk, de a magyar piacra mindenképpen marad elég. .
De mi lesz a repcével?
Az viszont biztos, hogy a világpiaci folyamatok és a gyengébb magyar termés miatt emelkedni fog a takarmány ára, így drágábbak lesznek az állati takarmányok is. A búza termését Ruthner szerint nem befolyásolja a mostani időjárás, azt ugyanis már majdnem mindenhol learatták. A búza mennyisége kevéssel, de így is elmaradt a korábbi évek termésétől, ami részben a nyár eleji szárazsággal magyarázható. A kérdés az igazgató szerint az, hogy mi lesz például a repcével, amit augusztus végén szoktak elvetni. Az ilyen száraz talaj ugyanis nem tesz jót neki, gyakorlatilag nem lehet elvetni.
A vesztesek között vagyunk
Az európai gabona mennyisége egyáltalán nem tragikus, csak néhány százalékkal alacsonyabb, mint tavaly – mondta Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója. A regionális különbségek azonban hatalmasak, és mint írtuk, ebből a szempontból mi a vesztes mezőnyben vagyunk. A mostani aszály nagyon különbözően érinti az országokat, Ukrajnában, Oroszországban és Magyarországon például sokkal rosszabb a helyzet, mint Európa többi részén.
Az aszály még Magyarországon belül is másképp érinti a termelőket. Kapronczai úgy gondolja, Nógrád megyében például katasztrófális a helyzet, miközben Győr-Moson-Sopron megye és Nyugat-Magyarország viszonylag rendben lesz.
Kukoricából a tavalyi nyolcmillió tonnával szemben idén csak ötmillió tonna terem. Búzából tavaly hektáronként körülbelül 4,2 tonnát termeltünk, ami idén várhatóan csak 3,7 tonna körül lesz hektáronként. A visszaeső termelés a főigazgató szerint leginkább a takarmányozásnál okoz majd gondot. A kukorica és a búza tonnájáért is hatvanezer forint fölött fizetnek a gazdák, ettől pedig jóval drágább lesz a haszonállatok nagyüzemi etetése.
Drága takarmány, drága hús
Ha az állatok etetése drágul, akkor drágul az előállított hús is. A főigazgató szerint viszont van a hús árának egy olyan korlátja, amit a költségek ellenére sem fog átlépni. Ha ugyanis az ár magasabb, mint amit meg tud fizetni a vásárlók nagy része, a magyar hús helyett inkább külföldről behozott, olcsóbb húst vesznek majd. Az áremelkedés határa szerinte 10-15 százalékos lehet.
A húsiparban a költségek hetven százalékát a takarmány jelenti – mondja Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. A terméktanács szerint ideális esetben húsz százalékkal drágulhat idén a takarmány, amit a termelők valószínűleg átvezetnek a hús árára is. A nagy probléma szerinte az, hogy leginkább a kukoricát használják etetésre, ami viszont a drasztikus termékcsökkenés miatt az átlagnál jobban drágulhat. A terméktanács megoldásként azt javasolta a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy csökkentsék az élelmiszerek forgalmi adóját, valamit növeljék a húsiparban kifizetett nemzeti támogatások összegét.
Az elmúlt nyolc évben egyébként folyamatosan emelkedett az élelmiszerek ára, miközben az áringadozás is jóval nagyobb lett. Ennek Kapronczai szerint három főbb oka van. A pénzügyi válság alatt a befektetők egy része is a mezőgazdaságba menekült, és a takarmány árára spekulált. Eközben Kelet-Ázsiában a középosztály fogyasztása nőtt nagyot, ráadásul a bioetanol-üzemek is egyre nagyobb mennyiséget vásárolnak fel...
(kerner, index)
