A lombkoronasétány-ügy vizsgálata
Súlyos szabálytalanságok sorára bukkant az Integritás Hatóság a lombkoronasétány-projektek rendszerszintű vizsgálatakor. A szervezet feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, a többi közt költségvetési csalás és versenyt korlátozó megállapodás miatt.
Rendszerszintű vizsgálatot folytatott az Integritás Hatóság (IH) „Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése” című felhívás keretében benyújtott európai uniós felhívások vonatkozásában, amelyeket a közbeszédben leginkább lombkoronasétány-pályázatok néven ismerünk.
A programhoz rendelkezésre álló teljes forrás 1,61 milliárd forint volt.
A szervezet a támogatási program teljes folyamatát megvizsgálta a pályázati kiírástól az irányító hatóság tevékenységén és a lombkoronasétányok megvalósításán keresztül a számlák benyújtásáig.
Súlyos szabálytalanságok, feljelentés
Az IH a folyamat minden fő állomásán súlyos szabálytalanságokat talált, amelyekről megállapította, hogy sértik az európai uniós támogatások felhasználásra vonatkozó előírásokat. A hatóság a fentiek miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen
a Btk. 396. §-a szerinti költségvetési csalás bűntette,
a Btk. 420. §-a szerinti versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette,
valamint a Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználásának a vétsége miatt.
Emellett versenyfelügyeleti eljárás megindítását kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatalnál, valamint felszólítja az irányító hatóságot szabálytalansági eljárások lefolytatására.
Összejátszás, túlárazás
Mindezek alapján talán mégsem volt olyan jó ötlet trükközni a lombkoronasétány-pályázatokkal. Az Integritás Hatóság megállapításai röviden a következők:
A kedvezményezettek nagy csoportja között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része két vármegyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva, azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtott be, megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket.
Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok. A kiírást a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy publikálták, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett.
Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Gyakorlatilag nem voltak olyan tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága.
Sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították például a hiánypótlási lehetőséggel vagy annak hiányával.
Az Integritás Hatóság vizsgálata feltárta azt is, hogy a támogatás nyertesei a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzések során vélhetően korlátozták a versenyt.
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke összegezve úgy fogalmazott, még egy ilyen kiírás mellett is lehet jót, jól tenni. Kiemelte, erre megvalósult példa a gyöngyösi önkormányzat projektje, ami láthatóan a kiírás alapelgondolásának megfelelően lett megvalósítva.
A visszavont pályázatok között is több olyat találtunk, amelyeket kifejezetten sajnálhatunk, hogy nem valósítottak meg. Ilyen például a Zalaerdő Erdészeti Zrt. vagy az Ugodi Erdőbirtokossági Társulat pályázata – tette hozzá Bíró Ferenc.
(index.hu)
