Ferenc pápa megreformálja a Vatikánvárosi Állam „alkotmányát”
Ferenc pápa május 13-án, szombaton, a Fatimai Boldogságos Szűz Mária emléknapján új Alaptörvényt bocsátott ki a Vatikánvárosi Állam számára, hogy „válaszoljanak napjaink szükségleteire” és hogy „működőképessé tegyék” az Apostoli Szentszék által vállalt nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó helyzeteket, „azokkal a megújult szükségletekkel együtt, amelyeket ez a különleges szempont megkíván”.
Ferenc pápa ennek jegyében újította meg a Vatikánvárosi Állam „alkotmányát”, amely felváltja Szent II. János Pál pápa 2000. november 26-i alkotmányát, mely a XI. Piusz pápa által 1929. június 7-én kiadott alaptörvény helyébe lépett. Az új „reformalkotmány” – amely június 7-től lesz hatályos – a Szentatya tízéves pápasága során kidolgozott számos reform keretébe illeszkedik. Valójában az alaptörvény „átveszi és kiegészíti” a már elrendelt normatív szabályozásokat és a Vatikán államban a jogforrásokra, az államigazgatásra és az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvények reformjával működésbe hozott intézményrendszereket.
A 2000. évi „alkotmányhoz” hasonlóan a Szentatya megerősíti a római pápa „kormányzati hatalmának teljességét”, „amely magában foglalja a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmat”. Az alaptörvény megerősíti, hogy „a vatikáni jogrendszer egyedülálló sajátossága és autonómiája” különbözik a Római Kúria jogrendszerétől. Megerősítik a Vatikánvárosi Állam hatáskörét a területen kívüli zónák felett, vagyis a Lateráni szerződésben meghatározott területek feletti minden hatalom gyakorlását, azokban az épületekben és területeken is, ahol a Vatikánvárosi Állam vagy a Szentszék intézményei működnek és érvényben vannak, a nemzetközi jog erejében biztosított személyi és funkcionális garanciákkal és mentességekkel”.
Ferenc pápa megerősíti a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságának törvényhozó funkcióját is, amely eddig egy bíboros elnökből – aki egyben a kormányzóság elnöke – és más bíborosokból állt. Az új alkotmány módosítja a bizottság összetételét: a bíborosok mellett a pápa által öt évre kinevezett „egyéb tagok” is bekerülnek a bizottságba, akik lehetnek világi férfiak és nők is.
További fontos újdonság az előzetes költségvetés és a záróegyenleg szigorúbb és részletesebb szabályozása, amelyről a Pápai Bizottság évente dönt, „összhangban a számviteli szabályokkal” és „törvény erejű rendeletekkel”. A bizottság dönt a hároméves pénzügyi tervről, hogy „ezeket a lépéseket közvetlenül a pápa jóváhagyására bocsássa”. A költségvetésnek biztosítania kell a bevételek és kiadások „egyensúlyát”, továbbá az „egyértelműség, átláthatóság és pontosság elvein” kell alapulnia.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News Facebook-oldala
Magyar Kurír
