Gratulálunk!
26 éremmel, kilenc arannyal minden idők legjobb magyar szereplését láttuk Debrecenben az úszó Európa-bajnokságok történetében, semmiben sem maradhat hiányérzetünk, hiszen négy kettős győzelem is volt a kilencből...
A két évvel ezelőtti hat magyar első hely már jelezte: mindenképp nagyhatalomként kell számon tartani a földrészen Magyarországot. A kilenc arany most értelemszerűen az első helyre emelte az országot.
Az elmúlt három olimpia évében egyaránt rendeztek Európa-bajnokságot, 2000-ben és 2004-ben hasonló időpontban, 2008-ban két hónappal korábban, márciusban.
Nem érdemes következtetéseket levonni abból, hogy 2000-ben az olaszok (Fioravanti, Rosolino) valamint a svéd Frölander is olimpiát nyert az Eb után, és abból sem, hogy a 2004-es férfi Eb-győztesekből senki, a 2008-asokból pedig csak a francia Alain Bernard tudott nyerni pár hónap múlva. A nőknél mindig volt, aki érvényesülni tudott, Klocskova, Potec, Jedrjerczak, Steffen, Manadou.
Az elmúlt két olimpián egyetlen aranyat nyertek a férfiaknál európai úszók (a másik tizenkettőből egy jelentős rész természetesen Phelpshez került). Mindkétszer a 100 gyors első helyét tudta elvenni európai. A jelenlegi erőviszonyok alapján Gyurtára vár a nem mindennapi feladat, hogy megtörje a többi földrész elhatalmasodó dominanciáját. A most is győztes Gyurta ugyanis nem kapott ki 2009 óta, kétszeres világbajnok.
Cseh László elszántabb, mint valaha, új módszerei, rövidebb regenerációja sikeresek lehetnek. Nem véletlenül mondta, korábban ennyitől már hordágyra került volna.
Vissza 2010-hez: a hat Eb-aranyból a világbajnokságra egy maradt. A mostani kilencből nyolc olimpiai távon született, ha kettő megmarad Londonra, már minden várakozást felülmúltunk.
Annál is inkább, mert úszásban 2000 óta nem volt olimpiai arany. (Azt Kovács Ági szerezte, aki a 2000-es Eb-n nem volt nagy formában, kicsit mindenki összerezzent, amikor kikapott 200 mellen, fő számában. Ettől még hozta az olimpiát.)
Gyárfás Tamás igen mértéktartó, egy arannyal már kiegyezne. Úgy látszik, az úszók szeretnek visszafogottan számolni, mert Kiss László kapitány tíz éremmel már elégedett lett volna Debrecen előtt. 2,6-tal kellett beszorozni. "Na jó, azért húszat mégsem mondhattam, pedig a mieink formáját ismertem, de ha csak eggyel elmaradok a vrakozástól, a fejemre olvassák" – összegzett Kiss, aki szintén egy olimpiai aranyat vár.
Nem volt olyan magyar edző Debrecenben, aki ne említette volna meg, hogy mi tényleg munkából érkeztünk. A mondat második felét senki sem mondta ki, kire gondolt, aki kihegyezte a formáját, hogy jobb legyen. Nem is érdemes foglalkozni azzal, kik készültek erre komolyabban az eseményre, az olimpia úgyis mindenre választ ad. Ha valaki most jobb eredményeket ért el, mint Londonban, akkor nincs is miről beszélni.
Így jött össze 26 érem
Aranyérmesek:
200 pillangó, 200 vegyes, 400 vegyes - Cseh László, 200 mell - Gyurta Dániel, 800 gyors - Kis Gergő, 200 vegyes, 400 vegyes, 200 pillangó - Hosszú Katinka, 800 gyors - Kapás Boglárka
Ezüstérmesek:
400 gyors, 1500 gyors - Kis Gergő, 200 hát - Bernek Péter, 100 pillangó - Cseh László, 200 pillangó - Biczó Bence, 400 vegyes - Verrasztó Dávid, 400 vegyes - Jakabos Zsuzsanna, 200 pillangó - Jakabos Zsuzsanna, 1500 gyors - Risztov Éva, Női 4x200 gyorsváltó - Jakabos Zsuzsanna, Verrasztó Evelyn, Mutina Ágnes, Hosszú Katinka
Bronzérmesek:
200 gyors - Kozma Dominik, 1500 gyors - Gyurta Gergely, 50 hát - Bohus Richárd, Ffi 4x200 gyorsváltó - Kozma Dominik, Kis Gergő, Bernek Péter, Cseh László, Ffi 4x100 vegyesváltó - Bernek Péter, Gyurta Dániel, Cseh László, Kozma Dominik, 200 vegyes - Verrasztó Evelyn, 800 gyors - Risztov Éva
Egy biztos, nem feltétlen káros most jó formában lenni, mert az amerikaiak is be szoktak iktatni még egy válogatót, amelyiken csúcsformában kell úszni. A sportág pillanatnyi állapotát ismerve már nem szentségtörés egy évben rövid időn belül kétszer is csúcsformába hozni a versenyzőket.
A magyar úszósport ezúttal is igazolta, hogy már nem csak személyek vannak, akik jól szerepelnek, hanem van egy komplett csapat. Férfiak és nők is szereztek váltóban érmet, erre sem volt 1995 óta példa.
Cseh László valamint Hosszú Katinka három aranyat nyert. Megtippelni is nehéz lenne, hogy a három számból melyikben jutnak előrébb Londonban az irdatlan konkurencia miatt. (Mindkettőnél a 400 vegyesre gyanakszunk egyébként.)
Az öt legeredményesebb versenyző
1. Cseh László (HUN) 3 arany, 1 ezüst, 2 bronz
2. Hosszú Katinka (HUN) 3 arany, 1 ezüst
Britta Steffen (GER) 3 arany, 1 ezüst
4. Paul Biedermann (GER) 3 arany
5. Filippo Magnini (ITA) 2 arany, 2 ezüst
Hosszú Katinkára biztosan remekül hatott, szerelme, másodedzője (Shane Tubus) jelenléte. Nyilván nemcsak ezen múlott, de neki biztosan jót tett, hogy volt ez a verseny, mert tudatosult benne, bármi is történt tavaly Sanghajban, a képességei természetesen a világ legjobbjai közé emelik.
Váratlan plusz a hazai pálya
Debrecen csak beugrott a belga Antwerpen helyére, Gyárfás Tamás azonnal hívta Kósa Lajost, amikor kiderült, hogy a belgák gondban vannak. Mivel a polgármester felvette a telefont, azonnal jelentkeztünk, és itthon rendezték az eseményt. Az európai szövetség (LEN) vezetői pedig áradoztak, minden jól sikerült.Gyurta Dániel különösebb készülés nélkül úszott olyan időt, amelyik hat tizeddel gyengébb nagy riválisa, a japán Kitadzsimáénál. Úgy gondolta edzőjével, hogy 2:09.5 elég lesz a sikerhez, de ennél majd egy másodperccel jobb kellett. És erre is képes volt, mert változtatott taktikáján.
A két eddig is nagy klub mellett több kis műhely mutatta, milyen ereje van a hazai úszósportnak. A sort Kapás Boglárkával (BVSC) kell kezdeni, aki az ifjúsági olimpiai győztesek közül elsőként nyert. (Bernek és Biczó és második.) Talán neki is volt a legkönnyebb dolga, mert az angol Adlington és a dán Friis nem jött el, vagányan úszott, és sérülése, betegsége után is áttört. Az ajkai Kis Gergő az olimpiai számban (1500) második lett, nyolcszázon nyert.
Pécsről a pillangózó Biczó Bencét kell kiemelni, Debrecenből a gyorsúszó Risztov Évát, Békéscsabáról a hátúszó Bohus Richárdot.
Minden azt jelzi, hogy az alapok megvannak, és ilyen eufória után azt is megkockáztatjuk, csalódás lenne, ha épp az olimpián nem lennénk sikeresek.
(Ághassi Attila, sportgeza)
