Apró adalékok a háború történetéhez
Megölt sportolók, Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke, Belorusszia atomfegyvereket kap, és napi halálozási rekordok... tények + ima:
- Oroszország 262 ukrán sportolót ölt meg és 363 sportlétesítményt rombolt le Kijev szerint - mindez apró adalék ahhoz, hogy orosz sportolók szerepelhetnek-e a következő olimpián...
- Oroszország a napokban vette át az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki tisztjét. A Biztonsági Tanács elnöksége havonta váltakozik, az öt állandó tag és a tíz nem állandó tag ábécésorrendben váltja egymást. Oroszország legutóbb 2022 februárjában elnökölt a testületben, akkor, amikor háborút indított Ukrajna ellen...
- Belorusszia befogadja az orosz atomfegyvereket. Egy összesítés alapján világszerte nőtt a bevethető atomtöltetek száma Kína és Oroszország aktivitása miatt. Jelen állás szerint a kilenc hivatalosan és félhivatalosan atomfegyverrel rendelkező állam tulajdonában 9576 atomtöltet van, ami „több mint 135 ezer hirosimai atombombának felel meg”.
- A második világháborúban a szovjet Vörös Hadseregnél a napi halálozás elérte a 6 ezret, a németek részéről a 2 ezret. A szovjet–finn háború volt a második legpusztítóbb a világon, ahol naponta 1400 embert vesztett az akkori Szovjetunió. Az első világháborúban a legnagyobb veszteségeik a németeknek voltak, akkor naponta átlagosan 1300 ember halt meg. Az utolsó hónap adatai szerint körülbelül napi 700 halottal az orosz–ukrán háború a negyedik ezen a szomorú világranglistán. Összehasonlításul: a Szovjetunió Afganisztán elleni háborújában átlagosan 4 ember halt meg egy nap, az USA iraki inváziójában pedig napi két halott volt az átlag.
Béke Fejedelme, szentséges Istenünk! Úr Jézus Szent szíve, békéért esdeklünk! Békét adj szívünknek, békét családunknak, békét nemzetünknek, békét a világnak! Miatyánk... Üdvözlégy... Dicsőség...
