Őrült világ: Börtönbüntetésre ítélték az anyát fia megpofozásáért
Négy hónap börtönbüntetésre és 400 eurós (156 ezer forint) pénzbírságra ítélt a brüsszeli bíróság egy nőt, aki három évvel ezelőtt megpofozta akkor 12 éves fiát.
Az ügyvédként dolgozó nő azért keveredett vitába a fiával, mert úgy vélte, hogy másolta a házi feladatát. A veszekedés során a fiú állítólag egy vizespalackkal dobta meg az anyját, aki erre felpofozta, és egy könyvet vágott hozzá. Egy szomszéd, aki hallotta a veszekedést, értesítette a rendőrséget.
Az anya elismerte, hogy megütötte a fiát, de azt állította, hogy pusztán »nevelő célzattal« tette.
„Belgiumban a nevelő célzatú pofon nem büntetendő” –mondta a nő ügyvédje, kiemelve, hogy a nő soha nem akarta igazán bántani a fiát. Rámutatott, hogy a nő nemrég épült fel az úgynevezett kiégés-szindrómából, és a fia, akit egyedül nevel, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenved. Az ügyben illetékes bíró súlyosbító körülményként azt hozta fel, hogy a nő a bírósági eljárás során nem tanúsított megbánást.
„A bíróság tekintettel van arra, hogy a gyerek bizonyára nem könnyű eset, de azt is figyelembe kell vennie, hogy a vádlott részéről a tárgyalás során nem mutatkozott megbánás” – jegyezte meg a bíró. (MTI)
Arról nem szól a hír, hogy mi lesz a gyerekkel, míg az anyja a börtönben van, és arról sem, hogy mit jelenthetett a három évi bíróságra járás, mindez hogyan befolyásolta a gyerek és szülője kapcsolatát, de úgy vélem, jót nem tett neki... Természetesen senkit sem akarunk verésre buzdítani, de azért érdemes megfontolni a szentírás szavait: "Neveltetésetek érdekében szenvedtek. Mint fiakkal, úgy bánik veletek Isten, s melyik fiú az, akit apja nem fenyít meg? Ha kimaradtatok a fenyítésből, amelyben mindenki részesült, akkor fattyak vagytok és nem fiak! Ezenkívül ha a testi apáink megfenyítettek minket, és tiszteltük őket, vajon nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? Mert apáink kevés napon át, tetszésük szerint fenyítettek meg minket, ő pedig azért, ami segítségünkre van, hogy az ő szentségében részesedjünk. A fenyítés a jelenben nem látszik ugyan örvendetesnek, inkább elszomorítónak. Később azonban azoknak, akik általa megedződtek, az igazságosság békeszerző gyümölcsét adja." (Zsid 12, 7-11) - szerk.
