Egyházakhoz menekülnének az önkormányzati iskolák
Sorra keresi fel az egyházakat több település is, hogy vállalják át iskoláik fenntartását a következő tanévtől. A polgármesterek nem vallásos meggyőződésből érdeklődnek, hanem mert tartanak az iskolák jövő januári kötelező állami kézbe adásától. Hajdúsámson és Ajka például a Hit Gyülekezetével tárgyal, amelynek oktatási főigazgatója azt ígéri, nem lesz hittérítés és vallási előírás, "szabad iskolát" akarnak.
"Féltem a gyereket is, meg magamat is. Ki tudja, mit fognak neki tanítani a Hit Gyülekezet iskolájában? És én hogyan fogok válaszolni a kérdéseire?" - mondta az [origo]-nak egy magát ateistának valló anya, akinek a gyereke a hajdúsámsoni általános iskolába jár. A hajdúsámsoni önkormányzat a Hit Gyülekezetével tárgyal a helyi iskola és óvoda átadásáról, csakúgy, mint Ajka vezetése, amely két iskoláját adná a Hit Gyülekezetének a következő tanévtől.
Egy anya, akinek a lánya az ajkai Bródy Imre Gimnáziumba jár, kijelentette: "most mindenki csak találgat, nem tudjuk, maradnának-e a tanárok és azt sem, milyen változást hozna ez anyagilag". Hajdúsámson és Ajka esete nem kivételes, az [origo] által megkérdezett egyházi képviselők és polgármesterek szerint az elmúlt hónapokban sok település érdeklődött több egyháznál is, hogy átvennék-e az iskolájuk fenntartását. A településvezetők pedig többnyire nem vallási meggyőződésből keresnek egyházat, hanem azért, hogy így ússzák meg az iskolájuk jövő évi állami átvételét.
Az új köznevelési törvény szerint 2013. január elsejétől az ország összes általános és középiskolája állami fenntartásba kerül, ám az állami átvétel folyamatáról még nincsenek meg a részletes szabályok. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az [origo]-nak korábban azt mondta, eldőlt, hogy az állam lesz a fenntartó, az önkormányzatnak pedig üzemeltetnie kell az iskolát, az viszont még kérdés, hogy mennyi pénzt kapnak a működtetésre a települések. Az új törvény szerint ugyanakkor az biztos, hogy az egyházi iskolák ugyannyi pénzt kapnak majd a fenntartásra, mint az állami intézmények (jelenleg az egyházi iskolák az általános normatíva mellé kiegészítő támogatást kapnak az államtól, ez utóbbi összege viszont mindig az aktuális kormánytól függött).
"Hihetetlen, hogy tiszta szívjóságból jönnének ide"
"Nem tartok attól, hogy a Hit Gyülekezete az iskolánkban a vidám vasárnaphoz hasonló zenés-éneklős tanévnyitókat tartana, ellenkezőleg: az egyház segíthet, hogy megmaradjon az iskola a jelenlegi formájában" - mondta az [origo]-nak Hamza Gábor, Hajdúsámson polgármestere. Hozzátette, hogy ugyan nem vallásos, de az elmúlt hónapokban több egyháznál, a katolikusoknál, a reformátusoknál és a baptistáknál is érdeklődött, vállalnák-e a város iskolájának fenntartását. Egyedül a Hit Gyülekezete jelezte, hogy átvenné az iskolát és az óvodát is.
A polgármester szerint az iskolák jövő évi állami átvételére várni "rizikós, mert ki tudja, megmaradnak-e az elért eredmények, megmaradnak-e a pedagógusok". Viszont ha a Hit Gyülekezetével megállapodnak május 31-ig, az önkormányzat a szerződésben kikötheti, hogy például az új fenntartónak hány tanárt kell alkalmaznia, és hogy meg kell tartania a művészeti oktatást. Az állammal szemben nem lehetnek ilyen kikötései. A megállapodást hátráltatja, hogy a helyi Fidesz tiltakozik az intézmény átadása ellen, és aláírásgyűjtésbe kezdett Mentsük meg az iskolát és óvodát! címmel.
Emellett az [origo] által megkérdezett szülők sem örülnek az egyház megjelenésének. "Nekem egyszerűen hihetetlen, hogy tiszta szívjóságból jönnének ide" - mondta egy hajdúsámsoni anya. Több szülő attól tart, hogy az egyház a vallást rá akarja erőltetni a gyerekekre. A Hit Gyülekezete egyik iskolájában, a salgótarjáni Uzoni Péter Gimnáziumban az egyik tanár az [origo] érdeklődésére azt mondta, hogy náluk heti két-három bibliaórát tartanak.
Nem akar hittérítést a Hit Gyülekezete
"Nem lesz hittérítés az iskolában, és nem lesz semmilyen vallási előírás sem diáknak, sem tanárnak, szabad iskolát szeretnénk" - mondta az [origo]-nak Horváth András, a Hit Gyülekezetének oktatási főigazgatója. A Hit Gyülekezetét, amely jelenleg hét oktatási intézményt tart fenn az országban, majdnem húsz önkormányzat kereste meg idén az iskolaátvétel miatt, főleg Hajdú-Bihar, Veszprém, Fejér és Baranya megyei városok és nagyközségek polgármesterei érdeklődtek.
"Az önkormányzatok az állami fenntartás bizonytalanságától tartanak, mi pedig a települések segítéségre sietünk, mert így biztosítható a szabad működés" - mondta a főigazgató, aki hozzátette, hogy az anyagi szempontok nem játszanak szerepet a Hit Gyülekezetének döntésében, mert "minden államtól érkező pénzt az iskolára költenek majd". Horváth András azt mondta, hogy egy egyház presztízsét, befolyását növeli, ha minél több oktatási intézményt tart fenn, de hangsúlyozta, hogy csak ott vesznek át iskolát, ahol a szülők és a tanárok is egyetértenek ezzel. "A politikai reakciókkal pedig nem kívánunk foglalkozni" - utalt Horvát a hajdúsámsoni Fidesz tiltakozására, illetve a Jobbik tiltakozó közleményére az ajkai iskolák átvételéről.
Nagyságrendekkel többen keresték az egyházakat
A jelenleg is oktatási intézményeket fenntartó egyházak közül többen az [origo]-nak azt mondták, hogy idén "nagyságrendekkel több" megkeresést kapnak önkormányzatoktól, mint korábban. "Nagyjából harminc iskola átvételéről tárgyalunk most, ez jóval több, mint az előző években" - mondta Paróczi Zsolt, a Baptista Oktatási Központ igazgatója, aki konkrét településeket nem akart megnevezni, de elárulta, hogy főleg alföldi önkormányzatok keresték az egyházat. A baptisták jelenleg nagyjából egy tucat oktatási intézményt tartanak fenn, és Paróczi szerint "az egyház előrébb lépne elismertségben, ha több oktatási intézménye lenne". Paróczi ugyanakkor hozzátette, hogy csak ott veszik át az iskolát, ahol a szülők és a tanárok kétharmada támogatja a váltást.
Szintén több önkormányzat megkereste az evangélikus egyházat, amely a jelenlegi helyzet szerint hat közoktatási intézményt venne át a következő tanévtől (Lajoskomáromban, Szarvason, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Rákoskeresztúron, illetve Mezőberényben) - mondta az [origo]-nak Kákay István, az evangélikus egyház országos irodaigazgatója. Kákay István hozzátette, hogy minden esetben az önkormányzatok keresik meg az egyházat, és tapasztalataik szerint a szülők ezután egyetértenek a döntéssel. "A ritkán tapasztalható berzenkedés alapja jellemzően a keresztény értékrenddel és egyháziassággal kapcsolatos alapvető ismeretek hiánya, mely széleskörű tájékoztatással rendszerint jól kezelhető" - mondta Kákay. Az evangélikus irodaigazgató az intézmények átvételét azzal indokolta: "építő hatású gyülekezeteink, így egész egyházunk vonatkozásában, javítja társadalmi megítélésünket, ezért akkor is szívesen vállalunk ilyen feladatot, ha az szakmai és gazdasági terheket von maga után".
Kerestük a református és a katolikus egyházat is, amely későbbre ígért választ arra, hány iskola átvételét tervezik, és melyik önkormányzatokkal tárgyalnak. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyik képviselőjétől származó információnk szerint az iskolák átvételének feltételeiről az egyházmegyékben informálisan háromszor-négyszer annyi polgármester érdeklődött, mint tavaly.
|
Tavaly a katolikusok vették át a legtöbb iskolát Az idei tanévben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia adatai szerint a települési önkormányzatoktól 41 intézményt vett át a katolikus egyház, így összesen 224 intézményük működik (tagintézményekkel, intézményegységekkel számolva 432). A reformátusok 2011 nyarán 12 intézményt vettek át, így 129 intézményük működik az országban. Az evangélikus egyház pedig tavaly három óvodát, két általános iskolát és egy gimnáziumot vett át, ami tíz százalékos bővülést jelent. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter márciusban egy országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában az egyházi átvételről azt mondta: az önkormányzatok nemcsak az anyagi helyzetük miatt adják át iskoláikat, hanem ezt "az egyházi iskolák iránti lakossági igény és intézmények átadás-átvételek törvényi korlátozásainak enyhítése indokolja". |
