Magyar rendező kapta a zsűri nagydíját Berlinben
A kritikusok is jól fogadták, végül a zsűri is nagydíjjal jutalmazta Fliegauf Bence Csak a szél című alkotását a berlini filmfesztiválon. A Berlinale második legrangosabb díjával elismert film a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született, amatőr színészekkel.
A zsűri nagydíjával, Ezüstmedvével tüntették ki Fliegauf Bence (korábban Benedek) Csak a szél című alkotását a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton. A Berlinale fődíját, az Aranymedvét Paolo és Vittorio Taviani Cesare deve morire (Caesarnak meg kell halnia) című dokumentumfilmje kapta, ami Shakespeare Julius Caesar című darabjának színpadra állítását mutatja be egy börtönben. A filmet egy börtön szigorúan őrzött szárnyában forgatták fél évig. Az alkotás szereplői rabok, többen a szervezett bűnözés világából, például a camorra soraiból.
A magyar rendező az Ezüstmedvét átvéve úgy fogalmazott, fantasztikus embereket ismerhetett meg a film forgatásán. "Nemcsak a stábra, hanem a munkánkat segítő emberekre, például a szociális munkásokra is gondolok" - mondta Fliegauf a Berlinale Palast színpadán. "Meg akarom ragadni ezt az alkalmat, hogy a díj révén az ő munkájuk is nagyobb támogatást kapjon" - fűzte hozzá, miután átvette a díjat Asghar Farhádi zsűritagtól, egyben iráni rendezőtől, aki tavaly Nader és Simin: Egy elválás története című alkotásával a fődíjat elvitte. Fliegauf Tarr Béla után a második magyar rendező, aki ezt a díjat elnyeri a Berlinalén.
A film a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született amatőr színészekkel. "Nem az a jellemző Magyarországon, hogy embereket csak úgy lelőnek - nyilatkozta a díjátadó után Fliegauf. - Nem szeretnék bekapcsolódni a politikai játszmákba. Ez a film művészi reflexió a történtekről, nem pedig politikai állásfoglalás."
Második magyar ezüst
Az Aranymedvét 1951 óta ítélik oda a legjobb versenyben lévő alkotásnak, míg az Ezüstmedvét 1956-ban óta a legjobb színésznek és színésznőnek ítélték oda, 1965 óta a filmek is kaphatnak Ezüstmedvét. 1999-ig a verseny különdíjnak nevezték, általában az egyéni hangvételű alkotások kapták meg az elismerést. Az ezredforduló óta Grand Prix néven osztják ki, Fliegaufhoz hasonlóan Tarr Béla is nagydíjat kapott. 2011-ben A torinói lóért. Ezüstmedve jár még a legjobb filmzenének, a legjobb forgatókönyvnek és a legjobb rövidfilmnek is.
Fliegauf még két díjat kapott Berlinben. A Berlinálén szombat délután, a hivatalos esti Aranymedve-díjátadót megelőzően a független zsűrik is díjazták a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott filmeket: Fliegauf Csak a szél című, csütörtökön levetített filmje kapta meg az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet németországi csoportjának díját, és Peace Film Award Initiative díjat is.
A zsűri indoklásában azt méltatta, hogy a roma család mindennapjainak részesévé teszi a nézőt, de kiemelték Lovasi Zoltán operatőr munkáját is. A nemzetközi emberi jogi szervezet egyébként 2005 óta díjazza a Berlinale legjobbnak ítélt filmjét.
Imádta a kritika
Több német lap, köztük a Berliner Zeitung a magyar-német-francia koprodukcióban készült alkotásnak javasolta az Aranymedvét. Kritikusunk szerint "a rendező végig egyenletesen tartja fenn a feszültséget, minden bokor mögött ellenséget sejtünk, és minden pillanatban az az érzésünk, most fog eldördülni a sortűz, most csapnak le az orvgyilkosok, és nem csak a szél az."
Jörg Taszman, a Die Welt című német napilap írója azt írta az Indexnek: "A feszültséget lehet érezni, felfogni, ez már nem élet, csak a túlélés próbája. Van egy nagyon kemény jelenet is, ahol két magyar rendőr nyomoz egy cigány család megölése ügyében, és az egyik rendőr mondja: "az a baj a cigánygyerekekkel, hogy felnőnek". Itt Berlinben a kritikusoknak nagyon tetszett a film, szerintem igazi esély van arra, hogy fődíjas lesz."
A Screen, a Hollywood Reporter és a Variety kritikusai így áradoztak a Fliegauf-filmről: "Kemény és kompromisszumok nélküli", "arcot ad a rasszista gyilkosságok áldozatainak", "nem idealizál és nem démonizál".
Fliegauf a Berlinalen először 2003-ban indult: a Rengeteg című nagyjátékfilmje a fesztivál Forum nevű szekciójában elnyerte a Wolfgang Staudte-díjat. 2004-ben második nagyjátékfilmjét, a Dealert is Berlinben mutatták be a Forum-szekcióban, ahol a Berliner Zeitung olvasóinak díját kapta. A Csak a szél című új filmjével először vett részt a fesztivál versenyprogramjában.
Nem vált be a papírforma
A Mike Leigh brit rendező vezette nyolctagú nemzetközi zsűrinek 18 filmből kellett kiválasztani a legjobbat. A zsűri - Jake Gyllenhaal amerikai színész, Charlotte Gainsbourg francia-brit színésznő, énekesnő, valamint Boualem Sansal algériai író és Asghar Farhádi iráni rendező - döntését ismerhette meg a nagyközönség. A ceremóniát az 1600 fő befogadására alkalmas Berlinale Palastban tartották.
A legjobb rendezőnek járó elismerést Christian Petzold kapta a Barbara című német filmért. A kritikusok ezt a filmet is Aranymedve-esélyesnek tartották. Az 1980-as évek elején játszódó mozi egy keletnémet orvosnőről szól, aki át akar települni nyugatra.
A legjobb férfi alakításért járó Ezüstmedvét Mikkel Boe Folsgaard kapta az En kongelig affaere (Királyi viszony) című filmért, amiben VII. Keresztély dán királyt alakítja. A színésznők között Rachel Mwanzát ismerték el Ezüstmedvével a Rebelle (War Witch) című filmben nyújtott alakításáért.
A L'enfant d'en haut (Sister) című francia film Ezüstmedve különdíjban részesült. A díjat Ursula Meier rendező vette át a zsűri elnökétől, Mike Leigh-től. Újszerűségért Alfred Bauer-díjjal ismerték el a Miguel Gomes portugál rendező Tabu című alkotását. A legjobb forgatókönyv díja Rasmus Heisterbergé és Nikolaj Arcelé lett a En kongelig affaere című filmért.
(index)
