Szép új világ - hová költöznek a Maldív-szigetekről?
Kategória: Hírek, események
Megjelent: 2012. január 15. vasárnap
A Maldív-szigetek elnöke figyelmeztette Ausztráliát: készüljön fel a klíma-menekültekre, mert az emelkedő tengerszint miatt a hatalmas ország lehet a maldív-szigetekiek új hazája. A Maldív-szigetek szigeteinek zöme csak egy méterrel fekszik a tengerszint felett. Tizennégy szigetet már fel kellett adni.
A klímaváltozás nyomán emelkedő tengerszint a Maldív-szigetek túlélését fenyegeti, és az egyelőre festői állam elnöke, Mohamed Nasheed arra figyelmeztette Ausztráliát: elöntheti honfitársai menekülési hulláma, mert valahol lakniuk kell majd.
"Egyre nehezebb fenntartani a szigeteket a maguk természetes mivoltában" - mondta a Sydney Morning Herald című ausztrál lapnak adott interjújában. "Tehát ha Ausztrália szomszédságában mindenki szegény és nem tud normálisan élni, jobb lenne-e Ausztráliának, meg tudják-e védeni a várat?" - tette fel a kérdést. "Maguknak is érdekük, hogy segítsenek. A gazdag országoknak meg kell érteniük, hogy ilyesmire eddig nem volt példa" - mondta.
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága szerint a következő száz évben 59 centiméterrel emelkedhet a tengerszint, ami elöntheti a Maldív-szigetcsoport lakott területeinek nagy részét. Az alacsonyan fekvő csendes-óceáni Kirabati és Tuvalu hasonló sorsra számíthat.
A Maldív-szigetek azzal készül a sokkoló lehetőségre, hogy turistabevételeiből befektetési alapot hozott létre és ebből külföldön akar földet vásárolni, hogy odatelepítse 350 ezer fős lakosságát. Az 1200 szigetből álló, az Indiai-óceánban 750 kilométeren elnyúló ország szigeteinek zöme csak egy méterrel fekszik a tengerszint felett. Tizennégy szigetet már fel kellett adni.
Az áttelepítésre kiszemelt három potenciális célpont közül kettő a kulturálisan hasonló és közeli Srí Lanka és India, de felmerült Ausztrália is.
Beszélünk ezekről a lehetőségekről, bár hivatalos tárgyalások még nem voltak - mondta Nasheed.
Ausztrália adót vetett ki a szén-dioxidra - ami Nasheed szerint bátor lépés volt - a lépést késhegyre menő vita előzte meg. "Más országoknak is ezt kéne tenniük" - mondta.
Az év végi klímacsúcson a világ országai azonban még mindig csak arról tudtak megállapodni, hogy "tárgyalnak a tárgyalásról" - igaz, vállalták, hogy a jövőben egyezményt kötnek a klímaváltozást felgyorsító gázok kibocsátásának visszafogásáról. Ez azonban csak nyolc év múlva léphet érvénybe, az alacsonyan fekvő szigetállamok pedig nem bízhatják magukat ígéretekre.
"Egyre nehezebb fenntartani a szigeteket a maguk természetes mivoltában" - mondta a Sydney Morning Herald című ausztrál lapnak adott interjújában. "Tehát ha Ausztrália szomszédságában mindenki szegény és nem tud normálisan élni, jobb lenne-e Ausztráliának, meg tudják-e védeni a várat?" - tette fel a kérdést. "Maguknak is érdekük, hogy segítsenek. A gazdag országoknak meg kell érteniük, hogy ilyesmire eddig nem volt példa" - mondta.
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága szerint a következő száz évben 59 centiméterrel emelkedhet a tengerszint, ami elöntheti a Maldív-szigetcsoport lakott területeinek nagy részét. Az alacsonyan fekvő csendes-óceáni Kirabati és Tuvalu hasonló sorsra számíthat.
A Maldív-szigetek azzal készül a sokkoló lehetőségre, hogy turistabevételeiből befektetési alapot hozott létre és ebből külföldön akar földet vásárolni, hogy odatelepítse 350 ezer fős lakosságát. Az 1200 szigetből álló, az Indiai-óceánban 750 kilométeren elnyúló ország szigeteinek zöme csak egy méterrel fekszik a tengerszint felett. Tizennégy szigetet már fel kellett adni.
Az áttelepítésre kiszemelt három potenciális célpont közül kettő a kulturálisan hasonló és közeli Srí Lanka és India, de felmerült Ausztrália is.
Beszélünk ezekről a lehetőségekről, bár hivatalos tárgyalások még nem voltak - mondta Nasheed.
Ausztrália adót vetett ki a szén-dioxidra - ami Nasheed szerint bátor lépés volt - a lépést késhegyre menő vita előzte meg. "Más országoknak is ezt kéne tenniük" - mondta.
Az év végi klímacsúcson a világ országai azonban még mindig csak arról tudtak megállapodni, hogy "tárgyalnak a tárgyalásról" - igaz, vállalták, hogy a jövőben egyezményt kötnek a klímaváltozást felgyorsító gázok kibocsátásának visszafogásáról. Ez azonban csak nyolc év múlva léphet érvénybe, az alacsonyan fekvő szigetállamok pedig nem bízhatják magukat ígéretekre.
(Inforádió, Szvetnik Endre London)
