A stigmatizált Galgóczy Erzsébet misztikus álmaiból 7. - névnapi párták
" 1940 november 18-án hajnalban álmomban, - hogy hogyan vagy ki hozta, nem tudom, - két virág-csoda volt az asztalon. Korona alakú párták voltak. Mellette kis cédulán írva: melyik az enyém és melyik Katié.
Csodálatosan szép, élővirágból fonott, elől magasabban pár szál virág, majd átmenettel körben kisebb virágok, ahol összeért, ott fehér selyem szalag arany hímzéssel. Gyönyörű munka volt, ez külön feltűnt. Fehér liliomok, feslő piros, fehér rózsák közt ismeretlen virágok is. És nem voltak merevek, finom hajlékonyak, úgy tűnt, mintha egymásból nőttek volna ki. A rózsák töviseit illatos ibolyák takarták. A lelógó szalag két ágán pedig Kati pártáján ez a gyönyörű hímzésű írás: Es aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül. Az utolsó betűnél félbemaradt a hímzés, - bár ez is domborúnak látszott, - de azért nem rontotta az összhangot.
Az enyémnek a magasabb eleje 5 szál virágból volt; nagyon hasonlított a passziflórához, de azért mégsem az volt. Sokkal több idegen virág volt benne, mint Katiéban; itt is fehér, piros rózsák hosszabb tövissel, s a tövisek tövében ibolyák. Az enyémről lelógó szalagon pedig ez az írás: Ha mindvégig szenvedsz, neked adom az élet koronáját. A betűk hímezve voltak s a mondat után pont. Ez nem volt kihímezve. Azt nem figyeltem, hogy Kati mondata után volt-e pont.
Nagyon örültünk, de arra nem is gondoltunk, hogy hogyan kerültek ide. Mindjárt fel is tettük a fejünkre. Pontosan ráillett. De hogy láttuk-e magunkat benne, erre egyáltalán nem emlékszem. Inkább lelkileg volt nagy hatással ránk. Gyönyörködtünk benne, örültünk neki, s erre a nagy örömérzésre fölébredtünk."
Részlet: KISS MÁRIA HORTENSIA: ÚJ IDŐK APOSTOLA – A STIGMATIZÁLT GALGÓCZY ERZSÉBET című művéből.)
