Érdekesség - oroszlánok a Kárpát-medencében
Nyolc lelőhelyről majdnem két tucat magyarországi oroszláncsont-maradványt tartanak nyilván a régészek. Legutóbb pár éve Hódmezővásárhely mellől ástak ki nagymacskacsontokat, amelyek arra utalnak, hogy nemcsak a szavannák királya a nemes tulajdonságokkal felruházott ragadozó, hanem egy időben a Duna–Tisza tájéka, a Balaton-felvidék vagy a gemenci rengeteg környéke is felségterületéhez tartozott.
A Panthera leo nevet kapta a keresztségben ez a ritka, mára kihalt nagymacskafaj. Tudósok szerint a perzsa oroszlán, a Panthera leo persica egyik ritka alfaja lehetett, és a csiszolt kőkor vége felé, majd a rézkortól kezdve, egy melegebb klímaidőszakban tűnt fel mifelénk.
Éltek már oroszlánok a Kárpát-medencében korábban is, mégpedig a barlangi oroszlánok. 22 ezer évvel ezelőtt jelentek meg Európában, és életre szóló, felejthetetlen élmény lehetett velük összefutni: a barlangrajzok tudósításai szerint sörényük ugyan nem volt, de harmadával nagyobbak lehettek leszármazottjaiknál, a ma ismert oroszlánoknál. 13 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak enyhültével elhagyta Európát a fenevad, és végleg leballagott a földi élet porondjáról. Sok ezer évet kellett várni kisebb termetű utódjaira.
Eltévedtek volna?
A kérdés csak az, hogyhogy eddig nem hallottunk róluk, vagy csak erősen feltételes módban, óvatos említések formájában?
Már jó ideje zajlik a vita, hogyan kerülhetett Magyarországra, a Balkánra és a Fekete-tenger északi és nyugati partvidékére (Európa összesen 38 lelőhelyére) több mint száz kiásott (és ki tudja, mennyi még fel nem tárt) csontdarab. És honnan ered a késő bronzkori Mükéné birodalom oroszlánmániája? A nevezetes oroszlános kapu vagy a sok, zavarba ejtően élethű oroszlánábrázolás aranytáblákon, ékszereken, pecsétnyomókon, tőrök aranynyelein? Vajon találkozhattak Homérosz hősei oroszlánokkal? Lehet, hogy Odüsszeusznak nemcsak a küklopszokkal kellett szembeszállnia, hanem oroszlánfalkákkal is?
Vagy honnan ered a nemeai oroszlán görög ősmítosza, amelyben nem mást, mint Herkulest hívják segítségül a környék lakói, szabadítsa meg az őket és állataikat tizedelő vérszomjas dúvadtól? A történet szerint Herkules éppen ráért, ezért elvállalta az izgalmas kihívást, és sarokba szorította a bestiát, majd puszta kézzel egyszerűen megfojtotta.
Történészek már régóta sejtették, hogy valóban élhettek vadon oroszlánok háromezer éve, a bronzkorban, de még a későbbi időkben is a Balkánon. 1978 óta tucatjával találtak csontokat errefelé, a Kárpát-medencei leletek pedig valószínűleg a populáció legnyugatabbi előfordulását mutatják.
Felmerül azonban egy másik kérdés is: nem csupán arról van szó, hogy uralkodói körökben már régóta divat volt egzotikus állatokat ajándékozni? És a csontok nem mások, mint szuvenír oroszlánok maradványai?
Bátorság, erő, nagyvonalúság – mind oroszlánnak tulajdonított erények. Nem is lepődtek meg a tudósok, hogy több csiszolt oroszlántépőfog is előkerült. Ezek vélhetően amulettek lehettek.
Vagy éppen trófeák? Miután teljes csontvázmaradványok is felbukkantak, Bartosiewicz László, a Stockholmi Egyetem zooarcheológusa meg van győződve arról, hogy Délkelet-Európában az embereket több száz évig vad oroszlánok vették körül. Azt is valószínűnek tartja, hogy vadásztak rájuk, több csonton felfedezett vágásnyomok pedig arra utalnak, hogy prémjükért vagy rituális célokból megnyúzták az állatokat. Mi több, szertartásosan megették a húsát, amiként a homéroszi hős, az isteni Akhilleusz is tette gyermekkorában.
(index.hu)
