Érdekesség: Miért különbözik az egypetéjű ikrek ujjlenyomata?
Mint két tojás – szokták mondani az egypetéjű ikrekre, és nem is alaptalanul: nemcsak ránézésre hasonlítanak a megszólalásig, hanem a genetikai állományuk is szinte teljesen azonos (még ha nem is 100 százalékban). Ha pedig az egypetéjű ikrek az azonosság köznyelvi szinonimái, akkor a különbözőségé meg az ujjlenyomat, amelyről mindenki megtanulta, hogy mindannyiunkat páratlanná tesz, mert nincs belőle két egyforma a világban, még a saját ujjainkon sem.
Bár a DNS is fontos szerepet játszik az ujjaink végén futó barázdák mintázatának kialakításában, a végeredmény nem csak a géneken múlik.
Az ujjlenyomatra ugyanis környezeti tényezők is hatással vannak, mind a kialakulása során, mind a későbbiekben. A barázdák a magzati fejlődés 13. és 19. hete között jönnek létre, és csupa olyasmi befolyásolja, ami ekkortájt történik velünk, például a méhben a magzat pozíciója, a felvett tápanyagok, de még a köldökzsinór hossza is. Bár az egypetéjű ikrek társbérlők az anyaméhben, eltérő hatások érik őket, így a genetikai azonosság ellenére az ujjlenyomatuk is különböző lesz.
És itt még nincs is vége, mert mind mindannyiunknál, náluk is igaz, hogy a születésük után is egy sor külső hatás módosíthatja maradandóan az ujjlenyomatukat: különféle bőrbetegségek, sebhelyek, sőt akár egyes gyógyszerek is.
Egy 2002-es tanulmány alaposabban is megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy bár egy sztenderd ujjlenyomat-olvasó képes megbízhatóan megkülönböztetni az ikreket is, ezt némileg alacsonyabb pontossággal teszi, mint a nem ikrek esetében.
(telex.hu)
