Malachús az ősi Izrael konyháján
Mégis ehettek disznóhúst Izraelben? Erre utalnak egy kismalac 2700 éves, épen fennmaradt csontvázának maradványai, amelyet izraeli régészek találtak Jeruzsálemben. A leletről a Háárec című lap hírportálja számolt be július 16-án.
A maradványokat a babiloni fogság előtti, első (salamoni) templom korabeli Jeruzsálemben, Dávid városában találták a Near Eastern Archeology című szakfolyóiratban megjelent beszámoló szerint.
A lelet megerősíti a korábbi elméletet, amely szerint a sertéshús időnként szerepelt Izrael népének ókori étlapján, a sertés és más élelmiszerek fogyasztásának tilalma csak évszázadokkal később, a babiloni fogságból való visszatérés után emelt második templom időszakában jelent meg.
A hét hónapos malacot nem vágták le, hanem véletlenül pusztult el, amikor ráomlott a mellette lévő fal, és összeroppantották a hatalmas széttört cserépedények, ugyanis a Kr. e. 8. században valamilyen okból összedőlt az épület, ahol tartották.
Szomszédságában nagy tárolóedények és kisebb főzőedények, valamint több tucat juh, kecske, szarvasmarha, gazella, halak és madarak csontjai feküdtek, de a többi állat maradványainak nagy része égett volt, vagy levágták, vagyis az épület pusztulása előtt már megölték és megették őket. Mindebből a régészek arra következtettek, hogy egy konyhát találhattak, ahol a malac éppen sorsára várt az épület váratlan beomlásakor. Később a házat újjáépítették és lakták egészen a Kr. e. 586 körüli babiloni támadásig: legalább négy szobája volt, és meglehetősen központi helyen, a város fő vízforrásaként szolgáló Gihon-forrás közelében állt.
A sértetlenül fennmaradt malaccsontvázat koponyája alapján egyértelműen táplálékként nevelt házisertés maradványaként azonosította Lidar Sapir-Hen, a Tel Avivi Egyetem és a Steinhardt Természettudományi Múzeum archeozoológusa.
Jeruzsálem első szentélykori ásatásain és Júda királyság más helyszínein az előkerült állatok maradványainak legfeljebb két százalékát teszik ki a sertéscsontok a szakember szerint.
A régészeti leletek alapján az első templom korában élő zsidóság élete nagyon különbözött a későbbi vallás megkövetelte elvárásoktól. Az izraelita törzsek hittek Jahvében, a Biblia Istenében, de más istenségeket is imádtak, köztük Aserát, akiről azt gondolták, hogy Isten felesége. Istenfigurákat és más vésett képeket is készítettek, amit pedig tiltott a Biblia.
Forrás: MTI
Magyar Kurír
