Főmenü
Misszió
Rólunk
Ki olvas minket?
Oldalainkat 351 vendég és 0 tag böngészi
Neandervölgyi családi viszonyok
Az Altáj-hegység barlangjaiból kerültek elő azok a neandervölgyi maradványok, amelyek családi viszonyaikról is árulkodnak.
Több mint 49 ezer éve élt az a neandervölgyi család, amelynek maradványait a szibériai Altáj-hegység egy vadban gazdag folyóvölgyére néző barlangjában találták meg, a Science tudományos folyóirat beszámolója szerint. Egy tizenéves lánynak kiesett egy foga, talán akkor, amikor épp az apja által hazavitt bölényhúst rágta itt. Egy kutatócsoport most az apa-lánya páros és még 12 rokonuk itt talált maradványának DNS-ét vizsgálta meg, ezek az emberek mindannyian egy 100 éves időtartamon belül jártak a barlangban. Ezzel közel megduplázódott a neandervölgyiek kihalása közeli időszakból feltárt genom mennyisége.
A csoport genetikai adataiból az is kiderült, hogy a neandervölgyi férfiak a rokoni csoportjukban maradtak felnőtté válásukat követően is, hasonlóan ahhoz, ahogy sok modern társadalomban is teszik, magyarázta Laurits Skov, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója egy nemrégiben tartott biomolekuláris régészeti konferencián. Hét férfi genomját sikerült feltárni most, ez pedig önmagában is ritkaság, mivel a legtöbb neandervölgyi genom nőktől származik. A génelemzésekből kiderült, hogy szoros rokoni kötelék állt fenn a csoport férfitagjai közt, ez valószínűleg jellemezhette a kihalt emberfaj szokásait.
A kutatók a Csagirszkaja- és az Okladnyikov-barlangokban feltárt, 49-59 ezer éves neandervölgyi csont- és fogmaradványoknak köszönhetően jutottak hozzá a megfelelő DNS-mintákhoz. Mindkét barlang viszonylag közel van a híressé vált Gyenyiszova-barlanghoz. Hét férfi és öt nő genomját elemezték, és ebből derült ki az is, hogy a közeli rokon férfiak még időben is igen közel éltek egymáshoz. Az is világossá vált, hogy e család közelebbi rokonságban állt spanyolországi neandervölgyiekkel, mint a közeli Gyenyiszova-barlangban éltekkel, vagyis vándorló népesség részét képezhették.
Valószínűleg igen kicsiny volt már ekkor a neandervölgyi népesség, kb. ugyanannyi szaporodó férfi lehetett benne, mint ahány hím jelenleg a hegyi gorillák közt van. Ha mai természetvédelmi szempontok alapján ítélnénk meg, akkor a neandervölgyiek veszélyeztetett státust kaptak volna!
A nők, a genetikai jegyeik alapján vagy jóval többen voltak, mint a férfiak, vagy, ami valószínűbb, gyakrabban cserélődtek, vándoroltak az egyes csoportok közt. Skog úgy véli, hogy a fiatal neandervölgyi nők a rokoni csoportjukat elhagyva csatlakoztak ahhoz a csoporthoz, ahol a párjukat megtalálták. A legtöbb mai, modern emberi társadalom is így működik, a nők költöznek a férjük családjához.
(ng.24.hu)