Amire szükség van - az új Alkotmány (Alaptörvény) ürügyén
Kormányunk úgy tervezte, hogy a Parlament (A Magyar Köztársaság Országgy?lése) az új Alaptörvényt húsvét hétf?n fogadja el. Sokan tiltakoztak, hogy nem kellene összekeverni Krisztus kereszthalálának és feltámadásának (megváltásunknak!) ünnepét egy ilyen szavazással, ezért a kormánypárt vezet?i úgy nyilatkoztak, hogy nem húsvétkor lesz a végszavazás. Így is lett - igaz az államf? meg mégiscsak húsvét hétf?n írja alá az Alaptörvényt ünnepélyes keretek között... ügyes trükk, mondhatnám, ha nem lennék már túlságosan is elfáradva ezekt?l az ügyes trükkökt?l. De ett?l még az új Alaptörvény jó is lehet...
Hosszan sorolhatnám, hogy minek örülök és minek nem az új Alkotmány szövege kapcsán. (Például örülök, hogy a törvény fogantatástól védi az életet - és nem örülök, hogy siettek nyilatkozni vezet?ink, miszerint ez nem jelenti a jelenlegi abortusz-törvény és -gyakorlat megváltoztatását...) Tekintsünk azonban túl a papíron, hiszen tudjuk, hogy a papír mindent elbír és minden törvény csak annyira jó, amennyire betartható (végs? soron amennyire azt a közösség elfogadja és magáévá teszi).
Úgy tűnik, hogy az itt élők döntő többségének az élethelyzete a következő években inkább romlani mint javulni fog. Az új alaptörvény már nem garantálja a szociális ellátáshoz való alapjogot - az eddigi papíron garantálta, valójában azonban bőven voltak akik kiestek belőle. Ezek száma most valószínűleg nőni fog - és mire van szükség? Még egy új törvényre? Vagy talán inkább az emberek szociális érzékének, szolidaritás-érzékének növekedésére, az állami szociális háló mellett a társadalmi háló megerősítésére?
A betegek száma nő, az orvosi ellátás színvonala és elérhetősége pedig nem nő. A gyógyszerek drágulnak, az orvosok külföldre mennek a több pénz és jobb megélhetés reményében - vajon egy új törvény itthon tartaná őket? Egy részüket biztos, de az új kiskapuk hamarosan megnyílnának... Bizony milyen jó lenne, ha - az orvosi ellátás mellett - egyre többen megtapasztalhatnák Isten gyógyító szeretetét is, ami ráadásul ingyen van!
Nem tagadhatjuk, hogy nő a társadalmi csoportok közötti feszültség. Szívből örülnénk a rendvédelmi szervek megerősítésének, ha nem félnénk ugyanakkor attól is, hogy ezek a "szervek" olykor épp azokat sújtják, akiket védeniük kellene. Vágyunk a biztonságra és kérjük a védelmet és ez így van jól. De milyen jó lenne, ha a kiengesztelődés és megbékélés szelleme járná át hazánkat és nemzetünket és csökkenne a széthúzás, viszály, a gyűlölet és erőszak falvainkban és városainkban! Lehetséges ez? Csakis Isten, a Szeretet Lelke által.
Az elején azt írtam, belefáradtam már a trükközésbe, a szómágiába, a kettős beszédbe. Isten végtelenül egyszerű, szent és tiszta. Arra van szükségünk, hogy a feltámadt Krisztus ereje feltámassza hazánkat a bűnök miatt haldokló állapotából.
Ha az egymásra mutogatás helyére az önvizsgálat és a bűnbánat kerül, ha az önzés és kiszorítás helyére az önzetlenség és befogadás, ha a rendetlenség helyére rend és védelem - akkor jó útr felé indultunk el.
Az új Alaptörvény minderre és mindennek ellenkezőjére is lehetőséget kínál. (Akárcsak a sokat és részben jogosan bírált média-törvény is. Mert lehet azt a bűn szabadsága ellen, de lehet ennek ürügyén politikai, gazdasági ellenfelek ellen is felhasználni. Az egyik a felszabadulás, a másik a diktatúra felé vezet...)
Végül ide másolom az új Alaptörvény preambulumát. Nem mondom, hogy ez a legkiforrottabb szöveg amit valaha olvastam. Vannak benne tisztázatlan fogalmak és a történelem-szemlélete sem probléma nélküli. Talán nem is így kellene fogalmazni a XXI. század elején. De! Mégis nagyon jó kapaszkodókat kínál egy szép, jó és igaz hazaszeretethez, az egymásról való gondolkodáshoz, cselekvéshez. Csak rajtunk múlik, hogy mi válik igazzá! A Szeretet Földje Misszión - mondja a hangya a menetelő elefántcsordának - szóval rajtunk nem fog múlni!
Imával és szeretettel: Sipos Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
Isten, áldd meg a magyart !
Nemzeti hitvallás
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszer ű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A Magyarországon él ő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük.
Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát - medence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével .
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista "alkotmány" jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezet ő évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában . Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.
Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet
együttműködésére alapítsuk.
