"...én nem adom fel..."
Az Isten győzelmet ad című könyvünk bevezetőjében írtam: "A Szűzanya 2012. augusztus 2-i medjugorjei üzenetét így kezdte: ”Drága gyermekek! Veletek vagyok, és nem adom fel…”
A Szűzanya a világ legnagyobb evangelizátora. Ahol megjelenik, előbb-utóbb megtérések történnek. Az emberek felismerik bűneiket, kiengesztelődnek Istennel és egymással, rendezik az életüket, stb. Szűz Mária közbenjárására Isten jelekkel és csodákkal igazolja az elhangzó tanítást és buzdítást. Csodás gyógyulások, szabadulások sorozata történik Medjugorjéban is. Ha pedig Isten nem adja fel, ha a Szűzanya nem adja fel – akkor nekünk sem szabad feladni a küzdelmet!
Jézus Krisztus már az életét adta értünk – és mi? Nekünk is legalább a személyes életünket fel kell ajánlanunk: Használj engem Uram!
Mennyei Atyám! Most teljes szívemmel feléd fordulok és felajánlom önmagam: mindazt amim van és ami vagyok, ami voltam és lehetek, minden tehetségemet és képességemet, anyagi és lelki javaimat, minden időmet és lehetőségemet a Te dicsőségedre és az emberek megmenekülésére! Legyen úgy, ahogy Te akarod! Benned bízom és kérlek most Jézus Krisztus nevében, hogy Szentlelkeddel újíts meg engem, családomat, közösségemet, egyházamat és hazámat! Eléd hozom minden barátomat és ismerősömet, de még ellenségeimet is – add meg nekünk a megtérés ajándékát és hozd el életünkbe a megújulást!
Köszönöm Uram, hogy cselekszel! Ámen."
A könyv egy évvel ezelőtt jelent meg, de üzenete aktuálisabb, mint bármikor. Ha isten gyermekei vagyunk - márpedig azok vagyunk -, akkor mi is csak azt mondhatjuk: "Nem adom fel!"
- Ha jönnek a rémhírek - akkor sem adom fel!
- Ha nehezednek az életkörülményeim - akkor sem adom fel!
- Ha elhagynak, akikben bíztam - akkor sem adom fel!
- Ha minden ellenkezőképpen történik, mint amire számítottam - akkor sem adom fel!
- Ha olyan sötétségben élek, hogy szinte már reményem sincs - akkor sem adom fel!
Isten akarja a megújulást, a szabadulást - és te, mi vagyunk ennek hordozói, eszközei! (Ha már egyszer jobbat nem talált - de ha Neki elég jók vagyunk, akkor magunknak is elég jónak kell lennünk!)
Isten vágyódik a teremtményei után, vágyódik utánam, utánad, utánunk - mi többet adhatunk, mint hogy viszont szeretjük Őt?
És akkor egyszer csak elmúlik a reménytelenség érzése, eltűnik a sötétség, rád mosolyog egy ismeretlen, segítő kezet nyújt akire eddig nem is gondoltál, meggyógyulsz, megszabadulsz... mert Istennek minden lehetséges!
Még az is, hogy ez a megkínzott föld, ez az összetört ország és nép újra világosságot lásson, a Szeretet fényét és világosságát.
"Úgy világítson a ti világosságotok, hogy az emberek látva jó tetteiteket, dicsőítsék a Mennyei Atyát." - Jézus Krisztus kérése ez, és amit Ő kér, ahhoz meg is adja a megvalósításhoz szükséges lehetőséget, kegyelmet, erőt és alkalmat.
Kalandra fel!
Imával és szeretettel: Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
(Lásd még: Egy nehezen vállalt feladat...)
