Elhagyatottá lesz házatok…
Reggel hallgattam a híreket, ismét kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak hazánkban (az év első hét hónapjában), s újra nőtt a csökkenés üteme is. Hazánk becsült lélekszáma még épp egyezer fővel van a tízmillió fölött, de csak azért, mert a „nemzetközi embermozgások” – értsd: beköltözők – a 22 ezres fogyásból vagy nyolcezret visszahoznak…
Miközben hallgattam az elszomorító adatokat, eszembe jutott az idézet a Szentírásból: „Elhagyatottá lesz házatok…”
A próféta mondja ezt a bűnbe merült népnek és vezetőinek: elhagyatottá, kihalttá lesz házatok.
Hát igen, világosan kell látnunk, hogy nem azért születik olyan kevés gyerek, mert nehéz körülmények között élünk – nehezebb körülmények között több gyerek született nálunk, és születik most is más országokban – hanem két ok miatt:
1. Az önző és önigazult élet kerüli az áldozatvállalást. A szeretetet, a törődést, a figyelmet önmagának igényli, de mások felé nem gyakorolja. Anyagi és lelki áldozatot nem akar vállalni, teherként él meg mindent, ami tőle elvenne – így a gyermekeket is. Ez a lelkület megágyaz a legsúlyosabb bűnöknek is, igazolja lopást, a gyilkosságot, az abortuszt. Egyszerűen fogalmazva: azért nem születnek meg a gyerekek, mert a felnőttek nem akarják őket…
2. Azt is el kell ismernünk, hogy nagyon sokan közülünk erősen lesújtott állapotban vannak. A gonosz lélek, a betegségek, az élet terhei olyan mértékben nyomják őket – valóságosan vagy képzelten -, hogy lelkileg képtelenek az új élet vállalására. Remény nélkül kallódnak, sodródnak a világban… (Most volt a Szeretet Földje Találkozó, ahol a téma épp a Szeretet ereje volt. Délután, a gyógyító mise és közbenjáró imaszolgálat megmutatta, hogy valóban milyen nagy szükség van a Szeretet erejére – testi és lelki betegségek sora gyötörte a jelenlévőket, volt mire kérnünk Isten szabadító és gyógyító kegyelmét…)
Könnyen megérthetjük, mit jelent a prófétai intés most, nekünk: ha a bűn és a lesújtottság miatt nem születnek meg a következő nemzedékek, akkor valóban, egyre fokozódó mértékben kihalttá, elhagyatottá lesz „házunk”, hazánk.
Természetesen a Kárpát-medence ettől még nem néptelenedik el: hétmilliárdos bolygónkon százmilliók vándorolnak, keresve egy jobb élet lehetőségét. És amikor ránk találnak, nem fogja őket visszatartani semmilyen kerítés, fegyver, törvény, nemzetközi határozat. Ők majd megművelik a földet, náluk majd megszületnek a gyerekek. Igaz, akkor ezt az országot már nem Magyarországnak fogják hívni…
Van miért imádkozni…
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
