Gyökerében orvosolni a bajt
A szombati lelki nap címe az volt, hogy Jézus a megmentő, és többek között arról is beszéltem, hogy a világ mai nagyon súlyos válságait nem tudjuk pusztán világi eszközökkel megoldani, mert minden ilyen megoldás egy újabb problémát generál. (Használhatunk benzines autók helyett akkumulátorosat, de az is szennyezni fogja a környezetet, stb.) Le kell hatolnunk a problémák gyökeréig, feltárni a bajok okát, hogy aztán a megoldás is megszülethessen személyes életünkben, de közösségi és társadalmi méretekben is:
A Szűzanya legutolsó, 2024. január 25-i üzenete Medjugorjéból egyetlen mondat: „Drága gyermekek! Ez az idő legyen az imádság ideje.“ Ferenc pápa pedig ezt az évet – előkészítve a 2025-ös szentévet -, az imádság évének hirdette meg, nem véletlenül. Az imádság ugyanis megnyitja a menny kapuit. Az imádság által Isten áldásai bejuthatnak olyan helyekre is, amik azelőtt zárva voltak előtte. Az imádság megvilágosítja a mi elménket is, mert a Lélek behatol a mélységekbe és magasságokba is…
Jézus az egész napos fárasztó szolgálata után még külön vonult és olykor az egész éjszakát imádságban töltötte. Látva ennek jelentőségét, a tanítványok kérték, tanítsa őket imádkozni…
Az ima által a Szentlélek kegyelmi ajándékai, adományai és karizmái megjelennek a hívek közösségében, hogy segítsék a bajok feltárását és megoldását. Az igaz és hamis, a jó és rossz, a lelkek megkülönböztetésének ajándékával, az értelem, bölcsesség és tudomány, jótanács révén megérthetjük, hogy hol rontottuk el és azt is, hogy mit kell tennünk, hogy valódi javulás, gyógyulás és szabadulás történhessen.
A világ válságára Isten kegyelmi ajándéka többek között egyházunkban a szidonális folyamat. Miközben a világ sóvárogva várja az „erős embereket”, akik majd „kézben tartják a dolgokat” – és látjuk, hogyan emelkednek fel az autokrata vezetők és diktátorok és azt is, hogyan élnek vissza hatalmukkal é taszítják még mélyebb válságba a világot -, az Egyház épp ellenkezőleg, a látszólagos gyengeség irányába halad. Isten gyengesége azonban erősebb a világ erejénél! De maga a történelem (és a természet) is azt igazolja, hogy az egyközpontú, diktatórikus rendszerek mindig rugalmatlanná, merevvé válnak, s végül elbuknak, míg a hatalmat és a javakat is megosztó, párbeszédre képes társadalmak túlélik a válságokat, mert képesek megtalálni a helyes válaszokat a kihívásokra. Amikor most az Egyház arra törekszik, hogy a döntési lehetőséget legalább részben visszahelyezze azokra a szintekre, ahol a problémák keletkeznek (és ahol vélhetőleg jobban átlátják azt), akkor helyes, evangéliumi, krisztusi irányba halad.
Isten arra hív minket, hogy a föld sója, a világ világossága legyünk. Ennek része az is, hogy a Szentírás igazságai segítségével feltárjuk a világ bajait, hogy azok láthatóvá váljanak és gyógyulást nyerjenek. Ez azonban számunkra is fájdalmas folyamat. Jézust keresztre feszítették, mert ezt meg merte tenni, s ez történik az Egyházzal is, ha ezen az úton jár. Amikor Ferenc pápa felhívja a figyelmet a szegények és menekültek helyzetére, amikor felhív az osztozásra vagy bírálja a háború haszonlesőit, akkor kihívja maga ellen a világi hatalmasságok haragját. Kivívja azokét a vallásos emberekét is, akik inkább szeretnének elzárkózni, elkülönülni és csak saját magukkal foglalkozni. Igen, sokkal könnyebb önzőnek lenni, mint önzetlennek, könnyebb a hazánkat is úgy szeretni, ha nem kell másokat is, könnyebb megválogatni, hogy ki az én felebarátom – és hosszú azoknak a listája, hogy ki nem -, mint felebaráttá lenni a mások számára, ahogy Jézus tanítja (többek között) az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédben.
Azt még viszonylag könnyen meglátjuk és megértjük, hogy Isten gyógyulást, szabadulást és életrendezést tud hozni a személyes életünkben. Ha készek vagyunk követni az Ő tanácsait, akkor ezt megtapasztaljuk és közben egyre mélyebb önismeretre és Istenismeretre jutunk. Azt már nehezebb elképzelnünk, hogyan valósulhat ez meg társadalmi méretekben. Hiszen belátjuk mi, hogy például a műanyagok szennyezik a környezetet, vagy hogy a bankok visszaélnek a hatalmukkal, és a fegyvergyártók is rosszat tesznek a világgal. De hogyan lehetne ezzel szembe szállni? És mi lesz azokkal, akik munkájukat, megélhetésüket nekik köszönhetik?
Nyilvánvaló, hogy a nagy válságokat egy lépésből nem lehet ezt megoldani – de az is igaz, hogy minden kis lépés a helyes irányba közelebb visz a megoldáshoz. Minden egyes elültetett fa, minden kibékülés, minden összegyűjtött szemét, minden mosoly számít!
Amikor azt mondjuk, hogy gyökerében kell orvosolni a bajt, akkor azt is állítjuk, hogy ez a gyökér az emberi szívben van, a változásnak a szívekben kell megtörténnie. Egyszerűen mondva: ha a fogyasztói társadalom helyére az Isten országa kerül a szívünkbe, akkor az új mag új gyümölcsöket, jó gyümölcsöket, az Isten- és emberszeretet gyümölcseit – és ebből fakadóan a teremtésvédelem gyümölcseit, a szociális igazságosság gyümölcseit, stb. -, fogja teremni, még ha ehhez lemondásra, fegyelmezettségre és türelemre is van szükségünk.
Még egyszerűbben: meg kell térnünk…
A szombati lelki nap . Jézus a megmentő - előadása itt megnézhető: https://szeretetfoldje.hu/index.php/videok/20205-jezus-a-megmento
Sípos (S Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
