Remény sötétség idején
Sötétség idején, amikor egymást követik a rossz hírek, nem árt eszünkbe juttatni, hogy a történelem nem egyirányú utca, hanem a lehetőségek tárháza, és rajtunk is múlik, hogy hogyan folytatódik. A Szeretetláng lelki naplóban van egy napjainkra illő nagyszerű prófétikus helyzetleírás, ami telve van természetfeletti reménnyel (különben ennek jele a szombati Szeretetláng Fesztivál is):
„Tudod, olyan a Föld most, mint vihar előtt a természet, és olyan, mint a tűzhányó, amely ha kirobban, pokoli füstjével, visszahulló lávájával fojtogat, öl, vakít, rengésével romba dönt maga körül mindent. Ez most a Föld borzalmas helyzete. Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a Mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. És Én, a hajnal szép sugara megvakítom a sátánt, (megszabadítom e) gyűlölettől elhomályosuló, kénes, bűzös lávájától megfertőzött világot, mely által a lelkek éltető levegője fojtó és halált okozó. Egyetlen haldokló sem kárhozhat el! Már kezd Szeretetlángom gyújtani. Tudod, kislányom, a választott lelkeknek meg kell küzdeniük a sötétség fejedelmével...” (1963. május 19.)
A vihar itt van, a lelkeket valóban fojtogatja a félelem és szorongás, a bűnök áradata és a világ által felkínált hamis kimenekülő utak. A Szűzanya azonban azt mondja: Én, a hajnal szép sugara megvakítom a sátánt… Elhihető ez? Hol van erre a bizonyíték?
Mondhatnám, hogy Kindelmanné Erzsébet asszony – a Szeretetláng lelki napló lejegyzője -, élete a bizonyíték. Vagy, hogy a Szeretetláng lelki mozgalom (szintén előre megígért) nemzetközi elterjedése a bizonyíték. Vagy utalhatnék a Szűzanya fatimai üzenetére: Szeplőtelen Szívem végül győzni fog – és a kommunista diktatúrák összeomlására. Mondhatjuk persze, hogy diktátorok ma is vannak - sőt, mintha az elmúlt évtized épp az ilyen „erős emberek” újbóli felemelkedését hozta volna - ezért egy jobb bizonyítékkal állok most elő.
Az tudható, hogy jelenleg Európa országaiban él a magukat nem vallásosnak mondó emberek többsége. De mennyi a vallásos emberek aránya? A Pew Research Center kutatói felmérést végeztek a témában. A legalacsonyabb arány Németországban mutatkozik, ahol a felmérés szerint a lakosság mindössze 10%-a mondja azt, hogy erősen hisz Istenben. Utána következik Svájc, Franciaország – és mi is eléggé a sereghajtók között vagyunk. De melyik az az ország, ahol legmagasabb az Istenben hívők aránya? Nos, Bosznia és Hercegovina az az ország, ahol az egész európai kontinensen a lakosság legmagasabb aránya vallja, hogy szilárdan hisz Istenben: 66% (A felmérésben válaszolók 54%-a nagyon fontosnak tartja a vallást, 46%-a vallotta magát nagyon vallásosnak; 35% mondta, hogy legalább havonta egyszer részt vesz vallási szertartáson, 32%-uk pedig naponta imádkozik.) Kell-e mondanunk, hogy ebben az országban van Medjugorje, ahonnan a Szűzanya negyven éve evangelizálja a világot? Három nép (szerb, horvát, bosnyák), három vallás (katolikus, ortodox, muzulmán), túl egy testvérgyilkos háborún – és a gyűlölet, a kirekesztés helyett a megbékélés és istenkeresés útját járja…
Ami a Balkán puskaporos hordójára igaz, az igazzá válhat mélyen megosztott és gyűlölettel fertőzött hazánkra, de egész Európára is. Tudunk-e ebben hinni? Merünk-e remélni és eszerint cselekedni?
Nem mindig könnyű. II. János Pál pápa 1978-ban, pápaságának legelején mondta: „Felszólítalak benneteket, hogy soha, de soha ne adjátok fel a reményt, soha ne kételkedjetek, soha ne fáradjatok el, és soha ne bátortalanodjatok el! Ne féljetek!”
A lelki naplóban olvasható egy bejegyzés, ami Erzsébet asszony halála előtt kicsivel több, mint három évvel íródott. Ekkor hazánkban még alig van jele az ígéretek beteljesülésének, s talán már az idős asszony is elfáradt a sok küzdelemben. A Szűzanya így szól hozzá: „Kislányom és mindannyian, kedves gyermekeim! Vigyázzatok! A sátán ki akarja rántani lábaitok alól a remény talaját. Tudja ő nagyon jól, ha ezt sikerül megtennie, mindent elvett tőletek. A reményét vesztett lelkeknél már bűnre sem kell kísértenie. A reményét vesztett ember szörnyű sötétségben van, nem lát már a hit szemével, minden erény, minden jó értékét veszti (számára). Ó, gyermekeim, imádkozzatok szüntelenül egymásért, engedjétek kegyelmeim hatását létrejönni lelketekben.” (1981. XII. 12.)
Ehhez már nincs mit hozzá tenni, de azért – hiszed vagy sem, rajtad áll -, ide írom, amit 1981. február 2-án (Gyertyaszentelő Boldogasszony, s egyben a Szeretetláng ünnepén) mondott az Úr Jézus, így áll a lelki naplóban: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok. Már csak a Szentháromság a Szűzanyával, az összes angyalok és szentek, valamint az általatok kiszabadított lelkek együttes közreműködése segíthet a küzdő Egyházon!”
És mit tesz az ima ereje? Amikor néhány hónap múlva, május 13-án merényletet követnek el a pápa ellen, csodával határos módon a golyó a testben kikerüli a létfontosságú szerveket, a pápa életben marad és a hatalmas reformmunkát, amit elkezdett, folytatni tudja…
Az imának, a küzdelemnek mindig van eredménye! Kalandra fel!
Imával és szeretettel: Sípos (S) Gyula
ui.: A szombati (augusztus 27-i) Szeretetláng Fesztivál programja, ahol én is beszélni fogok a reményről, itt olvasható: https://szeretetfoldje.hu/index.php/szeretetlang/17239-vii-szeretetlang-fesztival-2 )
