Bevonulás az Ígéret földjére
Az Ígéret földje meghívás egy új életre. Az Ígéret földje Istentől jövő nagy lehetőség, hogy az életünk egy gyökeresen új, áldott irányba fordulhasson. Isten akkor kezdeményez ilyet, ha az élet lelki és/vagy anyagi dimenziói már válságba kerültek, és Ő kivezető utat akar mutatni.
Ábrahám idejében az Isten akaratáról elfelejtkezett emberiség egyre mélyebben süllyedt a bűnökbe és megfertőzte az egész földet. Az Úr tudott volna erre gyors megoldást is – ezt példázza Szodoma és Gomorra története. Ő azonban nem fölégetni, lerombolni akarta az emberi közösségeket, hanem újjáépíteni. Ezért mondta Ábrahámnak: „Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked. Nagy néppé teszlek. Megáldalak és naggyá teszem nevedet, s te magad is áldás leszel. Megáldom azokat, akik áldanak téged, de akik átkoznak téged, azokat én is megátkozom. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” (Ter 12, 1-3)
Olyan ez, mint az őssejtkezelés. Ilyenkor nem kivágják a beteg részt – ha sikerül -, nem amputálnak, nem a kemoterápia rettenetes pusztító erejével küzdenek a rákos sejt ellen, hanem bejuttatják a szervezetbe az őssejtet, ami „megtanulja” az egészséges szerv felépítését és működését, és azzá válik, mintegy lecserélve a rosszat jóra.
Érdekes módon, többször előfordult velünk is imaszolgálat alatt, amikor beteg, rákos emberekért imádkoztunk, hogy az előbbiekben rosszindulatú daganatként diagnosztizált elváltozást az imák után, a későbbi vizsgálatok már jóindulatú daganatnak mutatták! Isten közbelépett, és megváltoztatta a rákos sejtek természetét, illetve elvette megbetegítő voltukat!
Ábrahám is ilyen „őssejtkezelés” volt az akkori világnak de még sok örömteli és fájdalmas tapasztalatot kellett szerezni, míg megláthatta az Ígéret első zsengéjének megvalósulását.
Hasonlóképp, amikor a zsidó nép szenvedései megsokasodtak az egyiptomiak földjén, az Úr elhívta Mózest, hogy kivezesse a népet a szolgaságból, az ígéret földjére, a tejjel-mézzel folyó Kánaánba. Kivitte őket a pusztába, tanította őket szóval és tettekkel, törvényekkel és tapasztalatokkal. Amikor pedig már remény volt rá – és 40 évig tartott, mire eljött az idő – Ezt mondta nekik: „Ma tanúul hívom ellenetek az eget és a földet: életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok.” (Mtörv 30, 19)
Isten tanácsainak követése az Élet törvényeinek követése. Aki az Életet éli, az valóban áldásává válik minden élőnek. Aki viszont elfordul Isten tanácsaitól, az az Élet, az áldások világa helyett a halált, az átkot, az átkozott létet választja. Izrael – és minden nép – történelme során megtapasztalhatta mindkettőt. De Isten mindig az Élet pártján áll és azt akarja adni minden népnek!
Józsuénak – aki bevezette a népet a megígért földre, - ezt mondta az Úr: „Légy erős és kitartó, mert te adod birtokul ennek a népnek a földet, amelyre atyáiknak megesküdtem, hogy nekik adom. Légy hát erős és kitartó, s ügyelj, hogy mindenben a törvény szerint járj el, amelyet szolgám, Mózes szabott neked; ne térj el tőle se jobbra, se balra, hogy minden úton sikerrel járj.” (Józs 1, 6-7)
Valóban, sok erőre és kitartásra volt szüksége Józsuének és követőinek. Az Ígéret földjének elfoglalása, belakása nem volt egyszerű dolog. Olykor olyan kihívások elé kerültek, hogy Isten tanácsai nélkül biztos elbuktak volna.
Hasonlóképp, ha mi a megújulás útját választjuk, sok türelemre, erőre és kitartásra van szükségünk, míg megláthatjuk munkánk gyümölcsét. Isten szava azonban nekünk is szól: „légy erős és bátor”!
Amikor a hetven évnyi babiloni fogság után hazatérhet a maradék az ígéret földjére, csalódniuk kell. Az ott élők idegenként és ellenségesen fogadják őket, A templom újjáépítése többször is megszakad a testi lelki támadások és nehézségek miatt. Kiderül, hogy számukra sincs rövid és könnyű megoldás. Isten melletük áll kegyelmeivel, tanácsával és erejével, de nem végzi el helyettük az emberi munkát. Megértik ezt és kitartásukat újra és újra siker koronázza. Ellenségeik meghátrálnak, a templom felépül, a közösségek megerősödnek, a föld újra megadja termését…
Folytathatnám még a sort, de így is érthető. Most is olyan válságban vagyunk, mint Ábrahám idejében. Pénzügyi, gazdasági és mély erkölcsi válságot élünk meg. Ezt tetézi a globális környezeti katasztrófa előérzete, az egyre szűkülő nyersanyagkészletek, amelyek miatt az egész ipari berendezkedés is válságba került.
A mi számunkra az Ígéret földje még mindig a Kárpát-medence. Isten ezt akarja az összeomlás idején Menedékké tenni és és arra vágyik, hogy ezt a földet kegyelmei kelyhévé tegye. Csak rajtunk áll, hogy ez megvalósul-e!
Gyors megoldás most sincs – hacsak nem akarunk egy olyan világégést, mint Szodoma és Gomorra esetében. Az valóban gyors és radikális megoldás volt – de még ha valakik akarnának is ilyet (őrültek és gonoszok mindig vannak), Isten most bizonyosan nem akar ilyet! Ő Jézus Krisztusban megmutatta emberszerető jóságát és akarata teljességét. Ő maga jött megmentésünkre, megváltásunkra és kegyelmét mindmáig nem vonta meg tőlünk. Egészen biztos, hogy Istennek most is van terve ennek a globális válságnak a megoldására és ezt meg is akarja valósítani!
Ennek a tervnek részleteit részleteit könnyedén ismerhetjük. Megérthetők a Szentírásból, megérthetők a történelemből. Isten nem titkolózik!
Igaz, ez az út nem rövid és nem könnyű. (Ilyen utat a sátán kínál fel, mert az szívesen játszik az indulatainkkal, csalfa reményeket keltve bennünk.) De ha követjük az Úr tanácsát, biztosan célba érünk.
Könyvünkben most szeretnénk elgondolkodni azokról a tanácsokról, amelyeket Isten kínált fel hasonló válságok idején, hogy tanulhassunk belőlük. Igyekszünk megvilágítani e tanácsok hátterét, ugyanakkor szeretnénk praktikus útmutatást is nyújtani. Imádkozzunk, hogy Isten adjon nekünk erőt és bölcsességet ezek megértéséhez és megvalósításához! Ámen.
Részlet Sípos (S) Gyula: "Mit tegyünk testvérek? - Bibliai tanácsok válság idejére című könyvéből.
